Mi a 2 fokú jövőkép

Egyértelműen civil oldalról, de a mindenkori kormányzati közösségi szereplőkkel való együttműködésre építő kezdeményezés első, kézzelfogható eredménye. A Civil Jövőkép célja, hogy elméleti és gyakorlati áttekintést adjon a civil nonprofit szektor jogszabályi környezetéről, felvesse a legfontosabbnak tartott elvi és gyakorlati problémákat, és alternatívákat mutasson fel azok megválaszolására.

A koncepció alább letölthető. Elméleti kérdések 1. Mit vizsgál a Civil Jövőkép? A tanulmány a hatályos —ös magyar nonprofit jogi szabályozás átfogó és stratégiai vizsgálatából indul ki.

Áttekintést ad a civil non­profit szektor jogszabályi környezetéről, felveti a legfontosabbnak tartott elvi és gyakorlati problémákat. Mi volt a Civil Jövőkép megírásának alapvető célja? Célja, hogy az elmélet és gyakorlat áttekintése alapján alternatívákat mutasson fel a civil nonprofit szféra problémáinak megválaszolására. Miért éppen ezt használjuk?

Amikor a társadalmi szervezeteken, a nem-állami szervezetek fogalomkörén belül akarunk egyes szervezeteket megkülönböztetni az állami kötődésűektől, a civil szervezet kifejezést használjuk. Emellett elterjedt a nonprofit szervezetekből álló nonprofit szektor fogalma, mint az állami és az üzleti szektor mellett a társadalom harmadik meghatározó, intézményesült szektorának elnevezése is. A két fogalom együttes használatával alakul ki a civil társadalom szervezeteinek összessége, a civil nonprofit szektor fogalma, mely tehát a civil társadalomnál szűkebb, de kézzelfoghatóbb kategória.

A civil szektor rendelkezik-e olyan jogosítványokkal, melyek lehetővé teszik a kezdeményezés legfelsőbb döntéshozói kör elé terjesztését? Ez egy civil oldalról érkező, de a mindenkori kormányzati-közösségi szereplőkkel való együttműködésre építő kezdeményezés. Hisszük, hogy a civil nonprofit szektor tizenöt éves fejlődése után kellően érett és felkészült arra, hogy ilyen szintű stratégiai tervvel álljon elő, önállóan megfogalmazott jövőképet alkosson és a kormányzat elé vigye azt.

Milyen nonprofit szerveteket nem vizsgál a Civil Jövőkép, és mi ennek az oka? A szakszervezetek, pártok, egyházak, szövetkezetek ésmás önkéntes alapon szerveződő formák ún. Civil szervezet-e a közhasznú társaság? A tanulmány mi a 2 fokú jövőkép alapján a költségvetési szerv által alapított nonprofit szervezetek, azaz közalapítványok, köztestületek, állami alapítású kht-k sokkal inkább költségvetési szervnek minősülnek mint civilnek.

A magánalapítású kht-k azonban az egyesülési és társulási szabadság kifejezését jelentik, közhasznú tevékenység c éljából alakulnak, s ezért civil szervezetnek minősíthetők. A kérdésre azonban csak a civil szervezet működésének, tevékenységeinek vizsgálata adhat választ. Milyen alapokra épít a Civil Jövőkép? Hasonló kezdeményezések már voltak, melyek eredményeit a tanulmány igyekezett beépíteni az anyagba: civil oldalról elsősorban a Nonprofit Szektor Analízis projekt kutatási eredményeit, állami oldalról pedig az Igazságügyi Minisztérium vagy a Miniszterelnöki Hivatal megismert terveit.

A koncepció alkotásakor a nemzetközi jog szintjén érvényesülő normákra, a nemzetközileg elfogadott gyakorlatra és pozitív mintákra, a civil szervezetek működésével és létrehozásával kapcsolatos szabályozási és jogalkalmazói problémákra egyaránt támaszkodtunk. Mindezek figyelembevételével fő célunk egy független és fenntartható civil nonprofit modell körvonalazása volt.

Mi a Civil Jövőkép kapcsolata a jelenlegi magyar szabályozással? A Civil Jövőkép koncepció a mai magyar nonprofit jogi sza­bályozás átfogó és stratégiai vizsgálatából indul ki, és nem az mi a 2 fokú jövőkép jogszabályok elemzésére szorítkozik. Ehelyett: a Civil Jövőkép nem kizárólag a civil szférát érintő egyes jogszabályok elemzésére szorítkozik. A reformkoncepció a magyar nonprofit jogi szabályozás átfogó és stratégiai vizsgálatából indul ki.

Milyen nemzetközi dokumentumokon, a terroristák látványa alapul a Civil Jövőkép? A civil társadalom nem intézményesült cselekvéseit az ún. A civil szervezetek is elsősorban e szabadságjogok által meghatározottak. A fenti elvekről, illetve azok megvalósulásáról a következő dokumentumok rendelkeznek: Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya Aarhusi konvenció Egyezmény a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról Mi, a nép: civil társadalom, az ENSZ és globális kormányzás A Kiváló Személyiségek Bizottságának a jelentése az ENSZ és a civil társadalom kapcsolatáról Milyen a Civil Jövőkép kapcsolata az Európai Unió tagországainak jelenlegi gyakorlatával és szabályozásával?

A koncepció megalkotásakor figyelembe vettük, hogy jelenleg az Európai Unió országaiban sokféle civil nonprofit szektor működik. Történeti hagyományoktól, jogrendszertől, kulturális és politikai tényezőktől függően eltérőek a civil szervezeti formák, azok jogosítványai és kötelezettségei, a szervezeteknek mi a 2 fokú jövőkép adományozóiknak juttatott kedvezmények mértéke.

Az európai uniós szabályozás több területét is áttekintettük, az Európai Tanács és az Európai Bizottság anyagait, határozatait és az Unió alkotmányos szerződéstervezetét is. Milyen hatása van Magyarország uniós csatlakozásnak a civil nonprofit szektor jogi szabályozására?

Magyarország uniós csatlakozását megelőzően megkezdődött a tagállamok és az Európai Unió szabályainak összeegyeztetését jelentő jogharmonizációs folyamat. A jogharmonizácoiós folyamat részeként mi a 2 fokú jövőkép hazai civil nonprofit szektor jogi szabályozását is — az eltérő jogi szabályozás megszüntetése érdekében — az Európai Unió meglévő szabályrendszeréhez igazították.

Az intézmények igyekeznek saját profilt kialakítani, hogy vonzóvá váljanak a jelentkezők számára.

A civil jogi szabályozásnak a jövőben is teljes összhangban kell lennie az uniós normákkal. Készülnek-e majd jogszabályok is a stratégiai anyagból? Éppen ezért minden rendelkezésünkre álló eszközzel támogatjuk és támogatni fogjuk az abban foglaltak megvalósítását, bár tudjuk, hogy egy adott változtatás végig-vitelekor hosszú átfutásra kell számítani. Mekkora eséllyel fogadja el a Civil Jövőkép anyagot a kormány?

Az előzetes egyeztetések során a kormányzati és ellenzéki politikusok egyaránt üdvözölték a civil szféra kezdeményezését. A pártok civil szakértői elismerésüket fejezték ki a szerkesztőknek az egységes, átfogó civil koncepció összeállításáért, a tervezet elfogadása érdekében támogatásukról biztosították a szerkesztőbizottságot. A Civil Jövőkép célja, hogy egységesítse a civil nonprofit szektor jogi szabályozását, azonban a koncepció megállapításai értelmében nem egy kódexben, hanem külön jogszabályokban, illetve egy új alapítványi törvény keretében, fokozatosan érdemes megvalósítani a civil szférára vonatkozó mi a 2 fokú jövőkép.

Bővebben ld. Ki finanszírozta ezt a kutatást?

A Trust for Civil Society in Central and Eastern Europe nevű alapból az Ökotárs Alapítvány jelentős támogatást nyert el, mely finanszírozta a koncepció kidolgozását, és lehetővé teszi egy három­éves, átfogó stratégia végigvitelét. Mi a támogatás és mi a kiszerződés közötti különbség?

MÓDSZEREK, TECHNIKÁK ÖSSZEFOGLALÁSA CÍMSZAVAKBAN

A támogatás esetében az állam egy általa megvalósítani kívánt állami politika kivitelezéséhez keres megvalósítókat, akik képesek a kívánt programot véghezvinni. A kiszerződés ezzel szemben nem állami programot, hanem közszolgáltatást finanszíroz. Ebben az esetben nem egy program- vagy projektcél adott, hanem egy szolgáltatási szükséglet, melyet az adott területen el kell látni.

Segíthető-e jogi eszközökkel pl. A civil szervezetek nem demokratikus választás révén jöttek létre, így nem tarthatnak alanyi jogon igényt közpénzekre.

Ennek alapján átláthatósági és elszámoltathatósági kritériumoknak, szabályoknak kell megfelelniük, melyek a támogatás mértékétől függően változhatnak — ilyenek pl. Miért kell egyesület alapításához látásvizsgálat a betegség kimutatására 10 fő?

Miért lenne jobb, ha akár három ember alapíthatna már egyesületet? Az egyesülési jogról szóló Több ok szól a kötelező minimális létszám csökkentése mellett: egyrészről kistelepüléseken ahol nehéz egy — esetlegesen ellentmondásos megítélésű — társadalmi probléma kezelésére létrehozandó egyesülethez a szükséges létszámú alapító tagot megtalálni segítené a társadalmi önszerveződést, másrészről könnyebbé tenné a már létező szervezetek működését figyelemmel arra a bírósági gyakorlatra, mely szerint a társadalmi szervezet tagjának jogait írásbeli meghatalmazás alapján más nem gyakorolhatja.

Elegendő-e egy három-négy fős szervezet komoly célok elérésére, társadalmi igény megjelenítésére, illetve döntéshozó és ellenőrző szerveik működtetésére? A Civil Jövőkép következtetései szerint aktív, lelkes polgár munkája elégséges lehet az általuk felvállalt cél megvalósításához, valamint a szervezet működtetéséhez.

Miért kellene jogi személyiség nélküli nonprofit szervezet alapítására is lehetőséget adni? A cél valójában az lenne, hogy rugalmasabb szervezeti keretek között, kevesebb adminisztrációs és pénzügyi teherrel alakulhasson és működhessen ún. Jogi személyiség nélküli szervezet milyen jogi felelősséggel rendelkezne, illetve pályázhatna-e forrásokra?

Lehetne, illetve mi a 2 fokú jövőkép bankszámlát nyitnia? Vállalkozási tevékenységet végezhetne-e? A jelenleg hatályos jogszabályok nem adnak lehetőséget ún.

A jogalkotónak kell tehát törvényi szinten szabályoznia ezt a szervezeti formát és egyben meghatároznia működésének főbb szabályait. A Civil Jövőkép javaslata szerint a civil társaság képviselője egy személyben lenne felelős a szervezet tevékenységéért.

Üzletszerű gazdasági tevékenységet, vállalkozási tevékenységet nem végezhetne, de gazdálkodásnak, gazdasági forgalomnak, költségvetéssel szemben kötelezettségvállalásnak és elszámolásnak az alapszabálya szerinti működési körben éppúgy alanya lehetne, mint a jogi személyiséggel nem rendelkező más jogalanyok így pl. Ebben a formában értelmezhetetlen. A mondanivaló lényege nem derül ki. Miért fontos, hogy Magyarország is csatlakozzon a Nemzetközi Nem-kormányzati Szervezetek Jogi Személyiségét Elismerő szóló európai egyezményhez?

А потому, когда продолжительность жизни резко возросла, проще было ограничить возобновление вида, чем установить планируемую терминацию. Но прошло немного времени, и стареющее общество начало загнивать.

Az európai uniós csatlakozással kiemelt problémává vált, hogy a hatályos jogszabályok szerint nem áll rendelkezésre olyan szervezeti forma, mely lehetővé tenné a külföldön bejegyzett civil szervezet magyarországi tagszervezetének létrehozását. Az egyezményhez csatlakozott országok elismerik egy másik szerződő állam által jogi személyként elismert szervezet jogi személyiségét, amennyiben ezen szervezet megfelelnek az egyezményben felsorolt nonprofit és közhasznú jellegüket garantáló — feltételeknek.

Civil Jövőkép

Miért nem lehetnek kiskorúak egyesületi alapítók? A kiskorú vagy korlátozottan cselekvőképes, vagy cselekvőképtelen. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú törvényes képviselője közreműködése nélkül is tehet olyan személyes jellegű jognyilatkozatot, melyre jogszabály feljogosítja.

A korlátozottan cselekvőképes kiskorú nyilatkozatának érvényességéhez törvényes képviselőjének beleegyezése szükséges. A gyakorlatban a bíróságok nem jegyzik be a csak kiskorúak által alapított és vezetett szervezetet. Alapítványi Törvény 1. Milyen módon lehetne a gyakorlati igényekhez közelíteni az alapítványi szabályozást? Problémát jelent továbbá az a helyzet, mely szerint a szervezet függésben van az alapítótól, ugyanakkor az alapító csak utólag, reaktívan tud élni jogosítványaival.

Megoldást jelenthetne az alapító és a kezelő szerv jogosítványainak újradefiniálása során lehetővé tenni, hogy az alapító tevékenyen részt vehessen az alapítvány munkájában. Széles körben alkalmazott szabály ugyanakkor, hogy azalapítás után a legfőbb döntéshozó szervvé a kezelő szerv válik. Viszonylag gyakran jelentkező probléma, hogy nagyszámú — pl. A bírósághoz benyújtandó módosító indítványt minden alapítónak alá kellene írnia.

Elméleti kérdések

Tehát javasolt kevés számú alapítóval bejegyeztetni az alapítványt. Van-e alapja az alapítói összeférhetetlenség lazításának?

Az alapító döntő befolyásának korlátját a Ptk. Az érvelés alapvetően hibás, hiszen az alapítványtevést nem honorálja semmiféle kedvezményt.

A gyakorlatban csak az adomány után írható le csekély mértékű kedvezmény, ez viszont nem köthető az alapítóhoz. Mi a jelentősége az adományosztó alapítványoknak? Az adományelosztó alapítványok száma csekély és az általuk elosztott összeg nagyságrendekkel kisebb, mint az állami támogatások mértéke, szerepük azonban kulcsfontosságú a szektor jövője szempontjából.

Ezek a szervezetek képviselik ugyanis a magánszektorban az újraelosztást, lehetővé téve a közössé számára fontos ügyek hosszú távú támogatását.

Xiaomi Mi TV stick review - Mi TV Box 4K or the Amazon Fire TV Stick which one to buy?

Mi lehetne a tőkésített alapítványok szerepe? A javaslat lényege szerint, amennyiben az alapító kötelezettséget vállal egy összeg tőkealapként való befektetésére és annak jövedelmét adományként évente szétosztja, akkor az alapítvány kedvezményekben részesül.

Van-e a jogi kereteken belül megoldás a programmegvalósító alapítványokra? Gyakorlati oldalról nehézségekbe ütközik a programmegvalósítás, mert a hatályos szabályozás abszurd és életszerűtlen helyzetből indul ki, és strukturális problémákat okoz a szervezetek működésében.

Esetleg röviden leírni ezt az életszerűtlen kiindulási pontot. Kell-e önálló törvény az alapítványokról? A Civil Jövőkép egy új, az alapítványok létrehozását, működését átfogóan szabályozó törvény keretében, a javaslatok fokozatos megvalósítását tartja kézenfekvőnek, ugyanakkor a jelenlegi keretek — azaz a Ptk.

Közhasznú Szervezetek, Közhasznú Társaságok 1. Megvalósultak-e a közhasznú szervezetekkel, a közhasznú minősítéssel kapcsolatos remények a törvény megalkotása óta? Egy közelmúltban készült hatástanulmány szerint a törvény nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket a forrásteremtés területén. Másik oldalról vizsgálva a kérdést: a közhasznúsági státusz gyakorlati jelentősége sem tisztázott. Hogyan lehet fejleszteni a közhasznú státuszt és a hozzá kapcsolódó értékeket? Általános az egyetértés abban a tekintetben, hogy a közhasznúság tartalma kiürült, valójában csak formális követelményeket állít fel.

Éppen ezért fontos cél a közhasznúság valós tartalmának megerősítése. Miért jobb a kiemelkedően közhasznú minősítés a közhasznú minősítésnél? Kell-e a két fokozat? A törvényi követelmények sem jelentenek nagy különbséget, ezért a két fokozat fenntartása — a jelenlegi formában — nem indokolt, állapítja meg a Civil Jövőkép. Hogyan lenne feloldható a közhasznú jelentés készítése kapcsán rendszeresen jelentkező bizonytalanság?

A Civil Jövőkép javasolja egy közhasznú jelentés jogszabályban meghatározott minta bevezetését. Hogyan lehetne elősegíteni a közhasznú jelentés nyilvánosságra hozatalát és elérhetőségét?

Jövőkép és motiváció a bölcsészképzésben

A jelenleg hatályos, módosított szabályozás szerint a közhasznú szervezet köteles a közhasznúsági jelentését a tárgyévet követő év június Ugyanakkor a jogszabály nem rendel a kötelezettség mellé annak elmulasztása esetére jogkövetkezményeket, szankciókat.

Bírósági és ügyészségi gyakorlat 1. Szükséges-e az egyesületek és alapítványok bírósági bejegyzésének egyszerűsítése? Hogyan lehetne megkönnyíteni a bejegyzést? A Civil Jövőkép megállapításai szerint szigorúbb szabályozás révén kell elérni, hogy a bíróságnak kötelezettsége legyen írásbeli végzésben és egyszerre előírnia a törvény szerint szükséges hiánypótlásokat. Az alapító okirat, illetve alapszabály-minta bevezetésével egyszerűsödne a bírósági bejegyzés folyamata.

Másrészt, a meglévő bírói gyakorlat alapján kodifikálni kellene az egységesen elfogadott, szinte előírássá váló szabályozási módszereket. Kellenek-e iratminták, nem okoznak-e ezek túlszabályozottságot? Célravezetőnek látjuk olyan alapító okirat, illetve alapszabály-minta mi a 2 fokú jövőkép bevezetését, mely sorvezetőként szolgálhat a civil szervezetek alapításakor. A minta tartalmi elemekről nem rendelkezne, csak azt rögzítené, hogy miről kell rendelkeznie a civil szervezeteknek az alapításkor.

Milyen iratmintákra lenne szükség? Az alapító okirat, illetve alapszabály-iratminta bevezetése mellett jelentős segítséget nyújtana a bíróságoknál használt ellenőrző kérdéssor nyilvánosságra hozatala.

Elérhető-e az, hogy Magyarországon mindenhol egyenlő eséllyel jegyezzenek be egy egyesületet, alapítványt vagy közhasznú társaságot? Úgy véljük, hogy az alapító okirat, illetve alapszabály-minta bevezetésével egységesülne a jelenleg meglehetősen szerteágazó bírói követelményrendszer is, mely az egyenlő eljáráshoz való jog kiteljesedésének irányába hatna.

Másfelől szükséges lenne a bíróság mérlegelési jogkörének határait rögzíteni.