Mesés estek – belső és külső képek a mesék által | Pilisianyu

Belső és külső látásmód, Az IKT szerepe az iskolai élet belső és külső kommunikációjában

Ördögűzés - Exorcizmus - A tudattechnológia látásmódja szerint

A cikkben leírtak sok szempontból modellértékűek, különösen azok a részletek érdekesek, amelyek azt mutatják meg, hogy az iskola belső nyilvánosságának megteremtésében milyen fontos szerepet tölthet be az elektronikus kommunikáció.

Az iskola helyzete és háttere A Városmajori Gimnázium épülete ben készült el, használatára eredetileg többféle képzés is felmerült az egészségügyi szakközépiskolától a két tannyelvű gimnáziumig.

Végül egy európai modellre hasonlító, szaktantermi rendszerrel működő, sokprofilú iskola bontakozott ki a kezdeti tervekből. A nevelőtestület erre az Európába mutató, tartalmilag modernizált, az emelt szintű és tagozatos képzéssel a választhatóságot és a tehetséggondozást alapfeladatul kitűző, sokszínű gimnázium eszméjére állt össze.

Az európaiságot az idegen nyelvek, a nemzetközi kapcsolatok fontossága, az idegen népek kultúrája iránti fogékonyság, a kommunikációs képességek magas szintű fejlesztése, a társadalomtudományok iránti nagyobb nyitottság, a természettudományok ismerete mellett a környezetvédelem központi szerepe és a környezetet alakító esztétikai kultúra kialakítása jelentette, vagyis a humán és reál témakörök kiegyensúlyozott megjelenése biztosította.

Ezen elvek szerint működik az iskola már 11 éve.

belső és külső látásmód

A korábbi iskolaelképzelések elavult elemei, elsősorban a hagyományos, hibát kereső poroszos belső és külső látásmód helyett kerestek más megoldást az új iskola alapítói a személyiségre koncentráló, tehetséggondozásra hangsúlyt tevő, a világ változásaira jobban figyelő, hasznos és kreativitást belső és külső látásmód tantervi elképzelésekkel. Az alapelv ehhez a sokszínűség volt, a világra nyitó s nem a pályára bezáró tantervi alapelvek fogalmazódtak meg minden idecsatlakozó pedagógusban.

A szakmai kiválóság, a testületben felhalmozott szellemi erő néhány év alatt magas színvonalú iskolát teremtett a modern kivitelű, esztétikus és ugyanakkor otthonos berendezésű új épületben, melyet Pethes Endre Ybl-díjas építészmérnök ban tervezett. Jóllehet ben sok iskola működött a korábbi centrális irányítás időszakából megmaradt tantervek szerint, a Városmajori Gimnázium alapításakor a nevelőtestület elfogadott egy modern európai iskolaképet célként kitűző, sokprofilú pedagógiai programot.

A nevelőtestület hivatása az iskola pedagógiai programjának önálló megalkotása, és a tanárok közössége az illetékes — a lehetőségeit mérlegelve — az alapfeladatokon túlmutató nevelési-képzési törekvések meghatározásában. Azt az álláspontot képviseli a közösség, hogy a tanárnak joga — szem előtt tartva az érettségi és a felvételi vizsga követelményeit — a tantervet kiegészíteni, feldolgozását olyan módszerek és segédanyagok megválasztásával elvégezni, amelyet a tanításról-tanulásról alkotott felfogása szerint a legeredményesebbnek tart.

A Városmajori Gimnázium ben, részben a Táncsics Gimnáziumból átvett 1.

belső és külső látásmód

A számítástechnika akkoriban frissen megjelent divatjelenségnek látszott, s egy modern, holland típusú iskolában elmaradhatatlan volt a számítástechnika tagozatos képzés. Az élet azonban úgy hozta, hogy a tantervi viták közepette az emelt szintű nyelvoktatás társadalmi igénye háttérbe szorította a számítástechnikát.

Belső és külső látásmód

Gyakorlatilag csak a tagozatos osztályokban maradt meg az informatika mint tantárgy, a többi tanuló számára egy délutáni tanfolyam helyettesítette a kötelező anyagot. Csak így valósulhatott meg a heti órás nyelvi tagozat.

Az iskolában tanító tanárok nem tulajdonítottak nagy jelentőséget a számukra ismeretlen információs és kommunikációs technológiának IKT. A háztartások zömében a személyi számítógép nem volt még elterjedve, afféle gazdag emberek hóbortjának tűnt a társadalom többsége számára. A pedagógia szakavatott képviselői gyakran fogalmazták meg a 30 év felettiek körében, belső és külső látásmód a következő generáció számára a számítógép már mindennapi használati eszköz lesz, sokan mégis idegenkedtek tőle, és abban a reményben éltek, hogy a saját generációjuk még elboldogul e nélkül is.

A kezdet ben — XT-s gépterem Az iskola első felszereltsége ben — az építkezés nagy költségkerete ellenére — egy éppen elavulóban lévő XT-s gépekből álló gépterem lett, 12 számítógéppel, horribilis áron. Annyira nem értett senki ehhez a területhez, hogy bármit eladhattak a beruházók. A gépeket hálózatba kötötték, a régi nagy lemezegységeket tartalmazták, nyomtató nem volt, csak egy mátrixos a tanári gép mellett.

A tanár által tanított programok Basic és Pascal nyelvi alapúak voltak.

belső és külső látásmód

A szövegszerkesztés kezdetben szóba sem került. A számítástechnika misztikus fogalomként élt a közösség körében, drágának, sok szempontból luxusnak látszott.

belső és külső látásmód

A technikus egy-egy adatfelvitel esetén hetekig tartó műveletsorról beszélt, holott csak kevéssé volt járatos az adatbázisok lehetőségeiben. A programozás látszott a legfontosabb munkának, és arra kellett tanítani a diákokat is. A gépterem a tanfolyami keretek között az első félévben csak színhelyként jelent belső és külső látásmód.

A tanulók a gépeket be sem kapcsolhatták, amíg a DOS-alapokat pl. Hamarosan megjelent a Microsystem cég, mely felajánlotta segítségét. Ingyen délutáni gépteremhasználatért cserébe az iskola délelőtt igénybe vehette az általuk felszerelt 12 állomásos osokból álló termet. Három év elteltével a bérleti szerződés értelmében az iskolának ajándékozták a gépeket, jól tudták ugyanis, hogy addigra az értékük fillérekre csökken, elhasználódnak, elavulnak.

Első terveim egyike a számítástechnikai eszközpark naprakésszé tétele volt. Láttam, hogy Európa számos országában az IKT egy évtizeddel előbb megjelent, s szerettem volna a lemaradást csökkenteni. A technikai fejlesztési terv megvalósításához próbáltam csoportosítani a lehetséges erőforrásokat. Az akkori szükséglet a nagy létszámú osztályok bontási lehetősége miatt 16 állomásos gépterem volt. A kalkulált ár hálózatba kapcsolt, egy központi gépről vezérelt, önálló, winchester nélküli állomások esetén 1, millió forint volt.

Pályázni kezdtünk, először a Soros Alapítványhoz szeptemberébenmajd más közalapítványokhoz, a Közoktatási Modernizációs Közalapítványhoz, a Fővárosi Közalapítványhoz és egyáltalán mindenhova. Jelentős összegeket nem nyertünk, legfeljebb az illegális szoftverek helyett végre legalizált programokkal végezhettük a munkát, de továbbra is az elavult eszközökkel.

Az informatikai bázis továbbfejlesztése A forrásokért folytatott végső küzdelem ben a fenntartóhoz vezérelt minket. Egy szakértői véleményezésre küldött faxon véletlenül kezembe került a kerületünkben egy általános iskolából középiskolává átépülő intézmény fejlesztési terve, melyben közel 23 milliós informatika fejlesztési igény szerepelt. Két szaktanterem, egyenként húsz-húsz gépből álló, önálló winchesterekkel, CD-ROM-okkal, színes SVGA monitorokkal, minden géphez saját nyomtatókkal, néhány szkennerrel stb.

Ebben az időben ezek a feltételek álmodozásnak tűntek egy középiskola számára. Ezzel a fejlesztési tervvel bekopogtattam az oktatási bizottsághoz, és kértem, hogy nekünk is juttassanak az itt szereplő igényekhez képest szerényebb, legalább egytizednyi összeget.

Megkaptuk, s így 16 db os számítógépet szerezhettünk be, akkor még fekete-fehér monitorokkal. De elindult a Városmajori Gimnáziumban az információs és kommunikációs technológia kialakításához szükséges eszközfejlesztés.

A hazai és nemzetközi levelezés lehetősége felkeltette a számítástechnikához egy kicsit is értők figyelmét. A működéshez azonban szükség volt egy komolyabb szerverre. Pályázati úton ezt is megnyertük.

Belső és külső látásmód. Az álomkép

Az iskola adminisztratív világába is bekerült egy, a gépteremből kivett os. A fejlesztési keretből még egy notebookot is szereztünk a Compaqnál dolgozó szülő segítségével. Belső és külső látásmód jelszó segítségével bárhonnan tudtunk üzenetet küldeni az iskolából és vissza.

Ezáltal a számítógépes kommunikáció lehetősége forradalmi változást sejtetett. Ebben az időszakban arra voltunk büszkék, hogy csak Amerikába tudunk levelet küldeni, mert az európai partnereinknek akkoriban még nem volt iskolai levelezőprogramjuk.

Az IKT szerepe az iskolai élet belső és külső kommunikációjában

Magam is elvégeztem egy számítógép-kezelői OKJ-s tanfolyamot. Reménytelinek láttam a jövőt attól, hogy már Európa kiemelkedő technikai lehetőségei is megjelennek iskolánk falai között. A tanárok közül 54 kinevezett pedagógusból a következő évben az addigi 4 után további 20 kollégát tudtam rávenni a számítógépes tanfolyam elvégzésére, az órákat ugyanis az oktató cég az iskolában tartotta számukra.

belső és külső látásmód

Egyre többen használtunk Belső és külső látásmód táblázatkezelő programokat, elkezdtük az adatbázis-fejlesztést windowsos háttérrel. A fejlesztések további szükségessége és forrásai A fejlesztés újabb állomásához már kevésnek tűnt a fenntartói támogatás.

A megfelelő hálózati működést csak egy komoly szerver beállításával lehetett ellátni. A cél egy megbízható, márkás gép beszerzése volt. A HP mellett döntöttünk, és nem jártunk rosszul. A nemzeti alaptantervi munkálatok keretében a NAT és más kötelező előírások miatt halaszthatatlanná vált az informatika tantárgy fejlesztése. Látásvizsgálati kártyák gyakorlatban a programozásról át kellett térni a tömeges felhasználói ismeretek oktatására.

A programozás korábban a gyengébb gépeken is tanítható volt, de a tantervi fejlesztés gépteremfejlesztés nélkül nem volt kivitelezhető. Új fázisba került a IKT oktatása. A os gépek tudása, sebessége jóval nagyobb volt, a programok fejlődése miatt nem lehetett mást tenni, csak váltani. A források egyre inkább szűkülni látszottak. A végső pillanatban a szülők segítségéhez folyamodtunk.

A szülői fogadtatás szerencsére pozitív volt. Az alapítványi támogatás segítségével egy éven belül géptermünk osokból állt, a osokat a tanárikban helyeztük el szövegszerkesztő programokkal.

Eleinte szemérmesek voltak, és örültek a tanteremből levetett gépeknek, de egy éven belül már a tanárok is fejlesztéseket kértek, mert a CD-ROM ekkoriban csak néhány gépben és a szerverben volt telepített segédeszköz, a piacon pedig sorra jelentek meg az oktatószoftverek, amelyekből egyre több bekerült az iskolába, és használni akarták őket.

Fontos ösztönzés volt a fejlesztésekhez, hogy az oktatási törvényben előírt demokratizálódás miatt az iskolákra is egyre jobban ránehezedett egy bizonyos társadalmi nyomás, a fogyasztói szellem megjelenése. Míg korábban egy iskolát teremtő közösséget a legnagyobb tisztelettel övezett a szűkebb társadalmi miliő, addig a Városmajori Gimnáziumban már alapításától fogva az igényes szülői, fenntartói elvárások érvényesültek a tisztelet helyett.

Vagyis az idő, amely az A megjelent alternatív és alapítványi iskolák egészen más szervezeti és finanszírozási rendszerre épültek, amelyet hagyományaink kialakítása közben mi nem kívántuk követni.

A tantestület a hagyományos iskolai rendszeren belüli sokszínűség kialakításában látta a megoldást, s a minőség megalapozását a belső és külső látásmód tanulók felvételével kívánta megteremteni. Az alternatív belső és külső látásmód bizonytalansága nem volt vonzó, és az iskolát eszmeileg megalapozó társaság az erőteljesen hangot adó szülői környezetet óvatosságból nem kívánta finanszírozási pozícióban látni. Akkoriban a IKT terjedésében, iskolai környezetben való megjelenésében az alternatív iskolák jóval megelőzték az állami fenntartású iskolákat.

A tanári hozzáállás megváltozása A 20 fős tanári csapat tagjai, akik már átlépték a bűvös kört, s akiknek elméletben a számítógép a munka segédeszközévé vált, egyre türelmetlenebbül sürgették a korszerű beruházásokat. Pár év alatt mind kevesebb olyan tanár maradt, aki félt a számítógéptől, egyre többen akarták szakmai anyagaikat, előkészített feladataikat igényes, szerkesztett, nyomtatott formában kézbe adni, használni.

Mesés estek – belső és külső képek a mesék által

Feladatbankokról, tantervi adatbankról, internetelérésről beszélgettek. Ekkor már ot írtunk. Engem is meglepett ez a gyors változás, mert azt jelezte, hogy elérkezett az idő a modernizáció véghezviteléhez, érezhetővé vált, hogy az IKT használata meg fog honosodni iskolánkban.