Mi a filozófia? - Filozófia kidolgozott érettségi tétel | Érettsésportvendeglo.hu

Világnézet világnézet világnézet filozófia

A világnézet tisztán és a maga befejezett formájában filozófiai rendszerekben jelentkezik. Téves volna azonban azt hinni, hogy a világnézetek előbb ilyen szép rendszerekben megszületnek s csak azután kezdenek hatni és alakítják át korukat.

A rendszerek akkor születnek, amikor a világnézetek már kialakultak. Ezzel azt is megmondottuk, hogy a világnézet kollektív alkotás, amelyet a filozófus csak végső rendszerbe önt, de rendesen egy korszak alkot meg. Közös erjesztő gondolatcsirákból indul el; ezek kapcsolódnak, egymást erősítik, a velük ellenkező felfogást lekicsinylik és megvetik; jelszavakat dobnak fel; népszerű megnyilvánulásokat keresnek, tárgyalják úton-útfélen, szalonokban és malom alatt s főképpen a felnövekvő ifjúságban lassanként vérré válik, míg a velünk született eszmék természetességével és közvetlenségével hat.

A végén nagy elméletírók összefoglalják, megokolják és a tudományos igazság érvényességével ruházzák fel. A világnézet tehát egy korszak szervező gondolata, mondjuk logikai csontszerkezete.

A korszak széthullása, az átalakító válság mindíg azzal kezdődik, hogy az uralkodó világnézet tételeit kikezdi a világnézet világnézet világnézet filozófia, vagy egy feltörekvő új világnézet támadása. Messziről visszatekintve egy-egy korszakba, azt is meg lehet állapítani, hogy az egységes világnézetű korok jellege külső jegyekben, az ú.

Legteljesebben a tiszta formák világában: a művészetben, de megnyilvánul beszédben, modorban, berendezési tárgyakban, öltözködésben, szóval mindabban, amiben az élet a maga külső formáit megleli. Érdekes vállalkozás ezeket a formákat a korszak uralkodó világnézetével összefüggésbe hozni s egyiket a másikkal magyarázni és világosítai.

A világnézetek keletkezésének okát nem lehet felderíteni. Általánosságban meg lehet állapítani azt a világnézet világnézet világnézet filozófia, hogy ellentétesen támadnak és cserélődnek.

A világnézetek meghalnak, mert a korszak kiábrándul belőlük s rendesen azért ábrándul ki, mert egy ellenkező világnézet ejtette rabul.

Azt is mondhatjuk: azért kereste az ellenkező világnézetet, mert a régiből kiábrándult s azt hitte: az új azért igaz, mert az avulónak ellentéte. Feladatunk a világnézet alakuló és alakító tevékenységét szemlélnünk abban az időtartamban, mely a barokktól a világháborúig tart. Kiinduló pontul meg kell tekintenünk a barokk világnézetet.

A barokk világnézet vallásos, egységes és tekintélyi elven alapuló műveltséget adott.

Jellemzője az ünnepélyesség: a patétikusság, mozgalmasság és nagyvonalúság. A barokk műveltség vallásos volt. Igaz, hogy ez a vallásosság egy szörnyű ellentétet mutat: a katolicizmus és a protestantizmus szembefordulását. Ez a meghasonlás minket most nem érdekel. Azt állapítjuk meg, hogy mind a két tanítás a kor alapvető meggyőződéseire nézve azonos volt: a megromlott természeti világba természetfeletti úton nyúl bele a kegyelem. A kegyelem kijelentésben látás 30 pillantástól a maga ismeretét és akaratát.

A kijelentést közvetítheti az egyház, vagy a Szentírás, mindenképpen a végső döntés, a megcáfolhatatlan és minden emberi értelmet felülhaladó igazság és tekintély. Ez igazság hirdetésére és képviseletére ott van az egyház. Az egyház lehet hierarchikus vagy demokratikus, mindenképpen az ember földi boldogságát világnézet világnézet világnézet filozófia örök üdvösségét megszabó törvényadás.

A nemzetre nézve legfontosabb közügy az igaz egyház és az igazi teológia megismerése és követése s ennek az igazságnak fegyverrel való megvédelmezése. Ezért, ha csak hosszú élet-halál harc után keserves kiegyezések nem történtek, az állam mindíg egy felekezetű. Az ország, a föld, a király, a nép, a tudomány, a levegő, az egész műveltség, vagy protestáns vagy katolikus.

világnézet világnézet világnézet filozófia

Ennélfogva a hivatalos egyházzal szembenálló tanítás államellenes, forradalmi próbálkozás és így semmi sem természetesebb, mint az, hogy az Isten és társadalom ellenségeit minél hamarább ki kell irtani. Az egyház tanítását az életben megvalósítja és érvényét biztosítja az állam. Az állam is isteni tekintéllyel felruházott intézmény, létalapja természetfeletti: minden közhatalom Isten kegyelméből való. Az állam éppen ezért isteni tekintéllyel bíró akaratrendszer.

Csúcspontján áll a fejedelem, akinek személyében Isten kormányzó és gondviselő hatalma testesül meg.

Mi a filozófia?

Ő egyedül Istennek tartozik felelősséggel, mindenki más, neki. Az, hogy a fejedelem Istentől reáruházott kötelességét teljesíti-e, csak a kijelentést bíró és kezelő egyház mondhatja meg, akár a Krisztus helytartója által, közvetlenül, akár közvetve az Ige hirdetése és magyarázása által. Ezért állam és egyház egymást feltételezi és szövetségük szilárdságán nyugszik a közélet biztonsága. A rendi állam alkata a teremtésben gyökerezik s olyan megváltozhatatlan, mint a hangyák, méhek, termeszek államának a szerkezete.

Minden ember előre megállapított isteni eredetű állami rend keretébe születik bele s e keret szolgálatában fejti ki egyéni tehetségét és éri el érvényesülését. A barokk korszak idői adottságából következett, hogy ez a vallásos, egységes és tekintélyi műveltség ünnepélyes, patétikus, nagyvonalú és mozgalmas formában jelentkezett. Ezüst emlékérem II. József türelmi rendeletére. A barokk világnézetnek eleinte a bírálatából, aztán a tagadásából indult ki az ellenkező szellemi irány: a felvilágosodás.

Mi a filozófia?

Akár a középkorban, a barokk műveltségben is mindíg volt egy csomó olyan elem, amely a kereszténység supranaturalis a látás tisztasága az ellenkezett. Gondoljunk arra a roppant nagy hagyománykincsre, amelyet az antik gondolat és a humanizmus őrzött századokon át és a renaissanceban ragyogóan kivirágoztatott. Azután a vallásháborúk szörnyűségeiben a lelkek kifáradtak, felgyűlt a keserűség az egyház ellen, amely egy szörnyű vérontásnak volt akár vétkes, akár vétlen oka.

Egyre inkább terjedt tehát egy csomó olyan gondolat, amely a barokk felfogással éppen ellenkezőt tanított. Elvetette az emberi természet romlottságáról szóló tanítást s azt mondotta, hogy az ember természeténél fogva jó és igaz. A természetfeletti kegyelem beavatkozását is éppen ezért kezdte feleslegesnek ítélni s úgy gondolta, hogy az emberben van ugyan jó is, rossz is, de a rosszat le lehet küzdeni, a jót lehet fejleszteni s így az ember a maga erejéből elérheti a legmagasabbat, amiért érdemes élnie.

RAVASZ LÁSZLÓ: A VILÁGNÉZET

Kezdte hangoztatni, hogy a legfőbb ismeretek forrása nem a kijelentés, hanem az emberi ész s kezdte bátorítani az embereket arra, hogy gondolkozzanak. Isteni tekintély helyett a szabad emberi szellem és lelkiismeret emberi tekintélyét kezdte hirdetni s ugyanaz a kételkedés, amely a barokkban minden bűnnek a forrása, a felvilágosodás szemében legmagasabb emberi kiváltság.

A barokk váltság helyett jött a nevelés gondolata, a tekintély igazsága helyett az igazság tekintélye, a kinyilatkoztatás helyett az emberi ész, az isteni tekintéllyel bíró egyed uralma helyére az autonómia gondolata.

világnézet világnézet világnézet filozófia

A Lex gratiae világából a Lex naturae világába érkezünk. Pius pápa és II. József találkozása Bécsben, március én. Egykorú rézmetszet. Egy az ik év legnevezetesebb eseményeit szóban és képben bemutató nagyméretű röpív egyik részlete. Joseph II. Marti anno. E tanításoknak mihamar érezhető volt a hatása az élet minden visszanyulásában.

világnézet világnézet világnézet filozófia

Átalakult a vallásról alkotott felfogás. Lélektani úton kezdték vizsgálni a vallást és rájöttek, hogy az ember természeténél fogva vallásos lény.

Keresték: mi az a vallásos tartalom, amely magában az emberlélekben alkatánál fogva szükségképpen megvan. Úgy találták, hogy ez három fogalom: az Isten léte, a lélek halhatatlansága és végül a jutalom és büntetés erkölcsi magunktartása szerint. Ezt nevezték természeti vallásnak. Megtalálták minden nép műveltségében s nem vonakodtak hovatovább egyre határozottabban kijelenteni, hogy minden más toldalék, egyházi vagy papi találmány. Ebből az is következett, hogy a vallásban az erkölcsi elemnek tulajdonítottak nagyobb értéket a dogmatikával szemben.

De megállapították, hogy az ember erkölcsi magatartása nem a szerint jó vagy rossz, hogy egy külső tekintélynek engedelmeskedik vagy sem, hanem azért jó vagy rossz, mert az emberi természetből következő világnézet világnézet világnézet filozófia törvényeknek engedelmeskedik vagy nem. Ezeket az észszerű törvényeket különbözőképpen fogalmazták meg s már maga ez a tény is felszabadította a vitát az élet legvégső kérdései felől. Némelykor azt mondták: jó az, ami legtöbb embernek legnagyobb boldogságot szerez; másszor azt a stoikus gondolatot elevenítették fel: jó az, ami a természeti világrendnek megfelelő és vele összhangban áll.

Áramlásban Sódor Mártonnal - a TAO 8 lába - 1. rész

Ismét másszor azt tartották jónak, ami az emberi méltóság előmozdítója. Felszabadult tehát az erkölcstan az egyházi függés alól s biztosítva volt a független morál elvi lehetősége. Kóts másként Bukovecz István bölcsész-doktor, r.

világnézet világnézet világnézet filozófia

Itt bemutatott jelképes rajza ahhoz a latinnyelvű üdvözlőverséhez volt csatolva, amellyel az ifjú József nádort És e Három Egygy.

Tehát az Irók, kikbne igaz nevü tudomány lakik, Nevelői a Népnek. Pesten Kótsnak itt idézett munkáját könyvészetünk nem ismeri. E rendkívül érdekes különösségre a Magyar Művelődéstörténet főszerkesztője hívta fel figyelmünket. Köteles Sámuel Erkölcsi filozófiája.

Ez a szócikk szaklektorálásratartalmi javításokra szorul.

Marosvásárhely, Országos Széchenyi-Könyvtár. Ha a divinummal szemben a humánum a végső forrás és mérték, közelesen jelentkezett az a gondolat, hogy minden ember természeténél fogva egyforma.

Mindenki azáltal, hogy megszületik, bizonyos magasztos emberi jogok birtokába lép. E jogokat gyakorolja akkor, amikor szabadon társul és államot hoz létre abból a célból, hogy minél több embernek minél nagyobb jólétet biztosítsanak. Ez a szövetkezés vagy úgy jött létre, hogy szabad polgárok társadalmi szerződést kötöttek egymással, vagy pedig hogy nagy egyetértéssel a köz érdekéből megbíztak valakit, aki a hatalmat, mint szolgálatot gyakorolta az egésznek az üdvére.

Ha a hatalom birtokosa nem a köz javára végzi a maga szolgálatát, vagy pedig éppen ártalmára végzi, ki kell cserélni. Kell tehát minden államban lenni egy olyan testületnek, amely a főhatalmat kezében tartja, törvényt hoz és ellenőrzi a törvények végrehajtását. Ez a parlamenti államforma alapgondolata. Ha az ember szabad és egyenlő, foglalkozást is kedve és tehetsége szerint űzhet.

Ilyen gondolatok mellett a barokk uralmát fenntartani nem lehetett. Ne csodálkozzunk rajta, ha az összeütközés elkerülhetetlen volt.

Világnézet

Miután a barokkban egy óriási hatalmi rendszer csontosodott meg, az összeütközés szörnyű erővel, vulkánikus összeomlás formájában ment végbe. Ez a francia forradalom ismert eseménysorozata.

A francia forradalomból indult ki a liberális és racionális világszemlélet gyakorlati politikája. A liberalizmus közömbös a vallásos meggyőződés iránt, független kíván lenni a mult világnézet világnézet világnézet filozófia s elfogultságait olyan gondosan hányja le magáról, hogy ez már szinte egyoldalúságot s elfogultságot nemz.