Szubjektív észlelési látás
Tartalom
A fejezethez kapcsolódó tesztkérdéseket a negyedik heti anyag végén találhatjátok meg! Az észlelést agyi kognitív folyamatok határozzák meg, melyeket különböző szubjektív faktorok szubjektív észlelési látás. Az észlelt és a valóságos világ viszonya A kutatók arra törekszenek, hogy az talált összefüggéseket függvények segítségével fejezzék ki.
Egyénenként és érzékszervenként is változik a nagysága. Weber tört értelmezése: minél erősebb az inger, annál nagyobb módosítás kell benne, hogy észleljük a különbséget.
Szignáldetekciós elmélet Figyelembe veszi az észlelést torzító tényezőket is, szemben a klasszikus pszichofizikával.
A látás A látás vizuális rendszerei: csapok nappali látáspálcikák szürkületi látás Színlátás A látható fény tartománya: nm A fény hullámhossza: színárnyalat az idegrendszer reakciója az adott hullámhosszra A hullámhossz amplitúdója: a fény észlelt intenzitása, világosság a pálcikák érzékenyebbek rá Telítettség: a szín élénksége, gazdagsága Additív színkeverés: különböző hullámhosszú fények keverése Szubtraktív színkeverés: a tárgyról visszaverődő és azon elnyelődő fény hullámhosszainak különbsége Színlátáselméletek Háromszínelmélet Young-Helmholtz elmélet : az idegrendszerben 3 féle csap, mindegyik eltérő fotopigmenttel rendelkezik bizonyíték: a színlátás zavarai, színvakság pl.
Hering-féle ellenfolyamat elmélet: egy neuron felelős a komplementer színek észleléséért, ennek megfelelően ingerlésekor aktivitása a színnek megfelelően nő, vagy csökken bizonyíték: az utókép jelensége Hurvich és Jameson összekapcsolta a fentieket: a retina szintjén a háromszínelmélet működik inkább, míg magasabb rendű területeken az ellenfolyamatok.
Szubjektív észlelési látás. Az érzékelés és az észlelés pszichológiája
A hallás A hang pszichológiai észlelését befolyásolják: Amplitúdó: a hang intenzitását, a hangosságélményt adja minél nagyobb az amplitúdó, annál hangosabb. Mértékegysége a decibel.
Észlelés és tudat Kötetünkben az észlelés tárgyalásakor két olyan fogalom is ismételten felmerül majd, amelynek tisztázása már most szükséges. Ez a két fogalom az észlelés és a felismerés.
Frekvencia: a hangmagasság alapja, mértékegysége a hertz. Hangminőség, hangszín: az alaphang frekvenciáját kiegészítő felharmonikusok adják 1. A hangmagasság-észlelés helyelmélete Békésy-féle elmélet A szőrsejtek elhelyezkedésüktől függően érzékenyek specifikus frekvenciákra.
A frekvenciaelmélet sortűzelmélet, Wever, A szőrsejtek nem egyenként, hanem csoportokban működnek, mert a hanghullám frekvenciájának kódolására egy neuron nem tudna elég gyorsan kisülni. A hanglokalizáció A két fülbe a hang időbeli eltéréssel és eltérő intenzitással érkezik, így határozható meg, honnan jön a hang.
A szaglószerv kémiai ingerekkel működik: zsírban, vagy vízben oldódó molekulák hozzák ingerületbe. Amoore 7 alapszagot különböztet meg.
Látás-váltás TÉR /// ERŐ – II. Építészeti Nemzeti Szalon, Műcsarnok – A Hősziklák útja
Anozmia: szag érzés hiánya Az ízészlelés feltétele, hogy az ízlelt anyag közvetlen kapcsolatba kerüljön az ízlelés receptoraival, a kontaktoreceptorokkal. Az ízérzékenység a korral változik.
Szubjektív észlelési látás
Tapintás Propriocepció: a saját test észlelése A fájdalom Alapvető túlélési funkciója van. Összetevői: szenzoros és affektív komponens.
Melzak: kapu-kontroll elmélet - az agyi kognitív és érzelmi tartalmak befolyásolják, hogy milyen intenzíven továbbítódik a fájdalom. Kulturálisan és egyénenként is eltér, hogy mit észlelünk fájdalomként.
- Hogyan lehet visszaállítani a negatív látást
- 2 5 látási százalék
Egyéb testérzékletek Kinesztézis: testrészeink egymáshoz képesti helyzetének észlelése. Vesztibuláris érzékelés: egyensúlyérzékelés, a fej relatív helyzetének és a szubjektív észlelési látás térbeli mozgásának érzékelése.