Rövidlátás kialakulása
Mit kell tudni a rövidlátásról?
Soltész Annamária, általános orvos, Lektorálta: Dr. Serfőző Csilla, szemész és gyermekszemész Ha a szem törőereje fokozott - mert a szaruhártya vagy a szemlencse felszíne túlságosan domború - illetve ha a szemtengely hosszabb a normálisnál, akkor rövidlátás myopia jön létre. A rövidlátó beteg a közeli tárgyakat, személyeket élesen látja, a távolban lévő dolgok képe azonban nem a megfelelő helyre, hanem a retina elé vetül.
Abban az esetben, rövidlátás kialakulása a rövidlátás a szem méretbeli eltérései, megnövekedett tengelyhosszúsága miatt alakul ki, akkor általában a növekedés teljes befejeződéséig számítani kell a látás fokozatos romlására.
Mit kell tudni a rövidlátásról?
A rövidlátás bizonyos családokon belül gyakrabban fordulhat elő, ugyanis öröklődhet is. A súlyos fokú rövidlátásnak komoly szövődményei is lehetnek, például leválhat a retina, melynek következtében akár meg is vakulhat a beteg. A rövidlátók százalékának van élete folyamán ideghártya-leválása, mely nagy fizikai megerőltetés, a szemet ért ütés következtében, vagy akár spontán is kialakulhat.
A nyitott zugú zöld hályog kialakulásának valószínűsége is nagyobb rövidlátókon. Hirdetés A látáskorrekció A fénytörési hibák legegyszerűbben lencsékkel - szemüveggel vagy kontaktlencsével - korrigálhatóak.
A myopiás rövidlátó szem negatív - konkáv, mínuszos - szórólencse alkalmazásával korrigálható, illetve különböző sebészeti módszerek, lézerkezelés is rendelkezésre állnak. Ha a beteg a látásélesség vizsgálata közben nem képes végigolvasni a táblát, akkor előszőr meg kell találni ennek az okát.
Amennyiben fénytörési hiba áll a gyengébb látóélesség hátterében, az ideális látásjavító korrekció felírásához pontosan meg kell határozni a szem fénytörési hibáját. Ezt manuálisan, úgynevezett skiaszkópiával, vagy automata géppekkel is megtehetik. Ezek után történik a lencsék cserélgetésével a szükséges dioptria megállapítása.
Rövidlátás, távollátás tünetei és kezelése
A vizsgáló orvos leméri továbbá a pupillák távolságát is, melynek ismerete szintén elengedhetetlenül szükséges a szemüveg elkészítéséhez. A szem anatómiája Látószervünk három fő részből tevődik össze: a szemgolyóból, a látóidegből - ami összeköti a szemgolyót agyunk látásban szerepet játszó területeivel - valamint az úgynevezett "járulékos szervekből", amik közé a szemizmok, a szemhéjak, a szempillák, a könnymirigyek tartoznak.
Az emberi szemgolyó alakja gömbölyű, aminek a belsejében uralkodó túlnyomás az oka. Legfontosabb alkotói a kötő- és szaruhártya, a csarnokvíz, a szívárványhártya, a szemlencse és annak függesztői, a sugártest, az üvegtest, rövidlátás kialakulása látóhártya, az ér- és ínhártya.
A szembe bejutó fény áthalad a szaruhártyán, a csarnokvízen, a szemlencsén, az üvegetesti téren, majd eléri a látóhártyát, azaz a retinát.
Mi a rövidlátás?
Szemlencsénk működése felelős azért, hogy szemünk a különböző távolságokban elhelyezkedő tárgyakhoz alkalmazkodni tudjon, azaz képes legyen fókuszálni. A kocsonyás állagú, átlátszó rostokból álló, felfüggesztett lencsét a lencsefüggesztő rostok tartják a helyén.
Ha a lencsét függesztő rostok elmozdulnak, a rövidlátás kialakulása alakja rövidlátás kialakulása fénytörése megváltozik, így biztosítva a megfelelő alkalmazkodóképességet. Alkalmazkodóképességünk az életkorral csökken.
- Javítja a látást masszázzsal
- A múlt század óta globálisan és drasztikus mértékben terjed a rövidlátás.
- Így ismerheti fel a myopiát!
- Ad vagy távollátás
Ennek a természetes folyamatnak tudható be, hogy aki korábban távolra és közelre is élesen látott, annak is 40 éves kor után egyre jelentősebb panaszai leszek, ha közelre szeretne fókuszálni; azaz idővel olvasószemüveg viselésére szorul. Az emberi szem sémás anatómiája.