Ignotus: A jóakaratú embereknek

Megvető gyűlölet az emberek iránt

Megosztás Tanulmányában az olasz jezsuita pszichológus szerző áttekintő képet ad az emberiség történetét végigkísérő és napjainkban is jelentős pusztításokat okozó érzés, a gyűlölet természetéről. Felsorakoztatja a filozófia, a pszichológia, a teológia, a történelem és a szépirodalom számos meglátását, melyek e mindig aktuális témával kapcsolatban születtek.

Írásában nemcsak a gyűlölet jellemzésére és elemzésére vállalkozik, hanem megmutatja a vele és romboló hatásával szemben lehetséges ellenállás útját is.

Kulcsszavak: gyűlölet, érzelem, kultúra, Ruanda, törékenység, bölcsesség. Egy összetett és erőteljes érzés Mindig aktuális téma A gyűlölet olyan téma, amely szüntelenül az egyéni, illetve közösségi emberi élet figyelmének a középpontjában áll. Még a XXI. Az Eures as adatai szerint Olaszországban nőt öltek meg. Ez tizennégy százalékos emelkedést mutat az áldozatok es számához képest. Ez gyakorlatilag kétnaponta egy gyilkosságot jelent.

Ezenfelül jellemezhet csoportokat, családokat és klánokat, amelyeket a valakivel vagy valamivel szemben táplált gyűlölet egyesít. Ehhez még hozzávehetjük a kulturális, faji, vallási, nemzeti és történeti motivációkat.

Ezért hát kiemelt fontosságú a gyűlölethez kapcsolódó dinamikák alaposabb tanulmányozása és megismerése, hogy így beazonosíthassuk lehetséges gyökereit és pusztító kapacitása féken tartásának módjait. Mit jelent gyűlölni?

A gyűlölet

Fel lehet mutatni a gyűlölet néhány egyedi vonását: a bensőségesség tagadását, a szenvedélyt, az elköteleződést és a döntéskészséget. A gyűlölet lehet hideg, megvalósulásában előre eltervezett, ahogyan látható például a stalkerek zaklató, üldöző magatartásában, az alaposan megtervezett terrorcselekményekben, a lassan és évek múltán végbevitt bosszúkban; vagy pedig érzelmi, közvetlen kifejezést is nyerhet, különösen ha haraggal párosul, amellyel hasonlóságot és eltérést is mutat, még ha tudjuk is, hogy — érzelmekről lévén szó — nem lehetséges a világos elkülönítésük.

A harag, akárcsak a gyűlölet, a lélekben jelen lévő szomorúságból fakad, amelyet egy elszenvedett kár vagy egy önbecsülésünk szempontjából fontosnak tartott érték elvesztése miatt érzünk.

Ebből forrásozik a helyzetbe való beavatkozás szándéka, hogy így azt saját javunkra fordítsuk. Ezenfelül a harag alkalmi fájdalmat fejez ki, amely az idő előrehaladtával kezd eltűnni. A gyűlölet esetében ez nem így van, az mindig sommás, globális; hiányzik belőle az ész használatára jellemző értékelés és mérlegelés; akit áthat, az hajlamos az egyoldalúságra, és képtelen a különbségtételre. A haragnak tehát egy olyan vágyott jó a tárgya, amely nincs jelen a gyűlöletben. A harag féktelen és nyilvánvaló, mindazonáltal megáll, amikor elérte az igazságosságot és megvető gyűlölet az emberek iránt elszenvedett kár helyreállítását.

Ezzel szemben a gyűlölet nem ismer irgalmat, és ha már elpusztította is tárgyát, láthatólag egyáltalán nem lel békét; sokkal inkább az eltelt idővel együtt növekszik, s az értékelés és megvető gyűlölet az emberi látás fizikai alapjai emberek iránt egyetlen módozatává válik, és csakis annak halálával ér véget, aki lelkében hordozza.

Ily módon sokkal nehezebb felismerni súlyosságát, és megbánni. Még a szépség is támadás lehet azzal szemben, aki úgy érzi, híjával van. Ezt a dinamikát beszédesen fejezi ki Jukió Misima regénye, Az Aranytemplom, amelynek főszereplője, egy megnyomorodott szerzetes olyannyira nyomasztónak érzi egy gyönyörű pagoda látványát, hogy végül úgy dönt, a tűz martalékává teszi. A valós eseményen alapuló elbeszélés megmutatja a gyűlölet és az irigység közötti igencsak erős köteléket. A másik kárának keresése kapcsolja össze őket: az irigység esetében egy meghatározott jó elpusztítását akarjuk, amely miatt alacsonyabb rendűnek vagy alkalmatlannak érezzük magunkat; ugyanakkor a gyűlölet a teljes pusztítás felé törekszik.

Mindebből nyilvánvaló, hogy a gyűlölet súlyosabb az irigységnél, és az irigység súlyosabb a haragnál: mivel a rossznak mint rossznak akarása rosszabb annál, mint amikor a jóra való tekintettel kívánjuk azt; és amennyiben a rosszat külsődleges jóként kívánjuk, mint például a megtiszteltetés vagy a dicsőség esetében, akkor ez rosszabb, mint hogyha az igazságosság helyességének szempontjából kívánnánk.

Ezt a vonását széles körben alkalmazzák a politikai életben. A félelem és a düh társult jelenléte miatt a gyűlölet cseppenként másokba is elültethető, mind egyéni, mind tömegszinten. Ez megkülönbözteti az ellenszenvtől és az elutasítástól, amelyeknek sokkal inkább érzelmi vonásaik vannak. Ezek akkor válhatnak gyűlöletté, ha az egyoldalúan, önmagában véve rosszként értett ellenfélről, ellentétes dologról alkotott ítélet társul hozzájuk. Ez a gyűlöletnek nemcsak az erejét, de a hamisságát is megmagyarázza, mivel minden dolog létezése következtében egyszersmind jó is: a létező és a jó szinonimák.

A totális rossz elpusztítaná önmagát, mivel megszűnne létezni, ami alapjában véve pontosan az, amire a gyűlölet vágyakozik; életcélja a pusztítás: mind a másik, mind önmagunk elpusztítása, így lehetetlenné téve az életet. Másodsorban a gyűlölet — mint elfajzott szeretet — mind a képesség, mind az autonómia és a hatékonyság terén alacsonyabb rendű a szeretetnél, még ha a benne lakozó fájdalom miatt hatalmas pusztítási kapacitást hordoz is magában.

Ez az oka annak, hogy a rossz inkább válik hírré, mint a jó, inkább felkelti az emberek figyelmét, miközben a jó diszkrét, rejtett, a lét csöndességéhez kapcsolódik. Nem véletlen, hogy a megbocsátás folyamatának egyik legerőteljesebb akadálya a gyűlölet. Azt is számításba kell venni, hogy épp mivel az ilyen történetek egy akár szerelmi, akár gyűlöleti viszony »valóságát« képezik, ezekkel kapcsolatban nincsen semmiféle »objektív igazság«.

Ez más szavakkal azt jelenti, hogy csakis azon történet révén ismerhetjük meg a partnerünkhöz fűződő viszonyunkat, amelyet kidolgozunk vele kapcsolatban. Az arra való képtelenség, hogy az ítélőerő terén megragadjuk a minden egyes embert és eseményt jellemző lehetséges árnyalatokat, és hogy belépjünk az összetettség világába, végül olyan viszonyulást eredményez a valósággal szemben, amelyet a splitting, a jó és a rossz közötti éles különválasztás kategóriájával jelölhetünk.

Ilyenkor a támadót teljességgel rossznak all bad tekintjük, kizárva bármiféle lehetséges enyhítő körülményt, vagy további alkotóelemek jelenlétét. Ebből fakad az ilyen narrációk hamissága.

Minél inkább belépünk az összetettség világába, annál nehezebbé válik a gyűlölet. A gyűlölet mint hazugság és önbüntetés Megvető gyűlölet az emberek iránt gyűlöletre vivő csalódás, valamint az, hogy tetszik e valamiféle kielégüléssel kecsegtető érzés, megmutatja, hogyan válhat a gyűlölet valóban az élet értelmévé, feláldozva ezért még azt is, ami a legértékesebb számunkra, akár önmagunkat.

Ignotus: A jóakaratú embereknek

A gyűlölet valamiféle pusztító önelemésztés módjára növekszik, és ha egyszer szabad jelzést kapott, nem alszik ki, s rosszindulatú örömet kelt.

Ereje egyben a gyöngesége is, mivel — miként láttuk — hazugságon, az értékelés torzulásán alapul: abszolút rossznak tekintjük a másikat, figyelmen kívül hagyva az összetettséget és így a tulajdonképpeni valóságot.

  • Teljes szövegű keresés Ignotus: A jóakaratú embereknek Aki e sorokat írom, nincs bennem gyűlölet senki iránt.
  • Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e.
  • Erőgyakorlatok a rossz látáshoz
  • Lenin, október [antikvár]
  • Látás progresszív rövidlátás
  • Rövidlátás kezelésére szolgáló videó
  • Bővebb ismertető Termékadatok Bolti készlet Vélemények Bővebb ismertető " Az élet olyan ördögi ügyességgel van berendezve,hogy aki nem tud gyűlölni,az képtelen őszintén szeretni.
  • Ignotus: A jóakaratú embereknek | Nyugat | Kézikönyvtár

A gyűlölettel szemben az a leghatékonyabb ellenszer, ha leszereljük ezt az illuzórikus képződményt. Hasonlóképpen visszatérő hazugság, hogy úgy véljük, a szeretettel ellentétben a gyűlölet lehetővé teszi, hogy távolságot vegyünk a szenvedéstől.

Gyűlölet és megvetés az emberek iránt, Temesvári Pelbárt írásai magyarul

A valóságban azonban a gyűlölet pusztítja a jót, és belülről korrodálja azt is, aki szívében ápolja, miközben a végsőkig elkeseredett emlékek rabjává teszi. Ezek az emlékek aztán az idő múltával óriássá nőnek, mígnem nyugtot nem hagyó megszállottság lesz belőlük. Az ezen üresség által kiváltott frusztráció további szenvedést okoz, amely a maga részéről tovább növeli a keserűséget és a kárpótlás vágyát.

megvető gyűlölet az emberek iránt

A végeredmény azokra a rabokra emlékeztet, akik »adminisztratív szegregációban« elkülönítőben vagy szigorított zárkában voltak: bárhová mentek is aztán, magukkal megvető gyűlölet az emberek iránt láncaikat.

Ezért furcsa lett a járásuk, vonszolták magukat akkor is, amikor többé már nem voltak megbilincselve. Akkor is hat, amikor tárgya már nem létezik. Kioltja a jövőt, a jelen fotokópiájává változtatja, ezáltal a jövővel együtt egy lehetséges változás reményét is kiiktatja.

Ennek kapcsán egy jezsuita mesélt egy asszonyról, aki bizalmasan elmondta neki, hogy örökre megszakította a kapcsolatot gyermekével, mert az súlyos mulasztást követett el. Azóta több mint húsz év telt el, és az asszony semmit sem változtatott a magatartásán. Napjainkban azért kutatják egyre alaposabban, mert mindinkább láthatóvá válik, mindenekelőtt a népirtások és a terrorizmus kapcsán, amelyek a XX.

Ezek ugyanis, ahogyan fentebb leírtuk, egyszerre váltanak ki vonzást és elutasítást: borzadással távolítjuk el magunktól őket, ugyanakkor beteges érdeklődéssel fordulunk feléjük. Ez a kétpólusúság jól megfigyelhető a kommunikáció terén dolgozóknál.

megvető gyűlölet az emberek iránt

A feltételezés, miszerint e jelenségek csak azért szembetűnőbbek, mert ma nagyobb körben szerezhetünk tudomást róluk, egyáltalán nem tűnik meggyőzőnek. Ráadásul ebben az esetben is meg kell még magyarázni, hogy az információnak ez a fajtája miért kelt ekkora visszhangot s vált ki ekkora érdeklődést.

Freud úgy értelmezi a gyűlöletet, mint az én kísérletét arra, hogy mindentől függetlenül éljen, elutasítva mindazt, ami lehetséges akadálynak mutatkozik a szemében. Az alapvető narcizmusból fakad, amelynek az idő előrehaladtával a túléléshez komp­ro­misszumokat kell kötnie a külvilággal.

Gordofóbia: gyűlölet és megvetés az elhízott emberek iránt

Melanie Klein szerint ez az érzés a halálösztönök közé tartozik, amelyek akkor élednek fel, amikor a gyermek csalódik legerőteljesebb elvárásaiban, különösképpen azokban, amelyek a mindig rendelkezésére álló tárgynak tekintett anya által megvalósuló táplálásra és odafigyelésre vonatkoznak.

Gyakorlatilag az omnipotencia érzésétől a mindenség középpontjának tartjuk magunkat az önkorlátozás és a valóságmegtapasztalás szükségessége felé tett lépésről van itt megvető gyűlölet az emberek iránt.

Ezt a fogalmat Nietzschétől kölcsönzi, s szerinte kimutatható a társadalmi élet konfliktusos mivoltában. Az ilyen embert grandiózus önkép szelf jellemzi, valamint erőteljes agresszivitás a lehetséges riválisokkal szemben. Ebből fakad a rosszként és ellenségként értett világ en bloc elutasításának hajlama. A fentiekben párat már megemlítettünk ezek közül, így például a splittinget, a másik ember masszív alulértékelését és a projekciót, amellyel tagadjuk, hogy lennének bennünk elfogadhatatlan érzések vagy vonások, ezeket teljességgel a másik embernek tulajdonítjuk, s ezért elutasítjuk.

Ily módon a másik elpusztítása révén önmagunknak ezt a részét is kiiktatjuk.

megvető gyűlölet az emberek iránt

Olyan tevékenységek ezek, amelyeket az alany az olyan helyzetekkel való szembenézés céljából indít meg, amelyek kárt tehetnek az én egészségében és integritásában. Az ilyen típusú hárítások ezért sommásak, globálisak, és legtöbbször a kontroll nélküli érzelmek prédájává teszik az embert. Amikor pedig az ilyen jellegű hárítások is hatástalannak bizonyulnak, az érintett úgy érzi, elmerült a nehézségekben, és pszichózisba zuhan. A gyűlölet kulturális dimenziója A gyűlölet nem a heves, de eléggé rövid lélegzetű ösztönös szinten fejti ki legnagyobb pusztító erőit, sokkal inkább kulturális szinten, ahol szisztematikusan ápolják, áthatják vele a közeget, mígnem belevésődik a kollektív képzeletbe.

Ebben a kontextusban a pusztítás úgy jelenik meg, mint egy harc által elérendő érték, amely nehéz, de szükséges a közjó érdekében. Mindegyikükben közös, hogy igazolják a pusztítást, amelyet a tökéletes társadalom megvalósításának siettetéséért fizetendő árnak tekintenek. A gyűlölet másik kulturális jellemzője, s talán épp ez vonzerejének forrása is, hogy hatalmat nyilvánít ki, amelynek van ereje elégtételt venni az elszenvedett bántalmakért, s azt az illúziót kelti, hogy a másik a kezünkben van.

Ha nem is kötelezhetünk valakit arra, hogy szeressen, arra még rávehetjük, hogy gyűlöljön. A szeretet ingyenes, tiszteletben tartja a szabadságot, nem tervezhető.

Ezzel szemben a gyűlöletet szándékosan fel lehet szítani, világos és törvényszerűen ismétlődő szabályok szerint meg lehet tervezni.

Lenin, október [antikvár]

Robert Sternberg öt lépést emel ki, amelyekkel ütemezhető, ahogy egy vezető belecsöpögteti a gyűlöletet abba a csoportba, amelyhez tartozik: 1. A tervezés fázisai és növekvő nyilvánosságuk rámutat az ezzel párhuzamosan megvető gyűlölet az emberek iránt félelemre és gyűlöletre a kijelölt célponttal kapcsolatban.

A fogalom a vallásfenomenológiából származik, és Girard alkalmazta a társadalmi életre. A bűnbaknak az a feladata, hogy magára vállalja a vétkességet azért, megvető gyűlölet az emberek iránt nem sikerül, hordozójává legyen a csoport vagy a társadalom frusztrációjának és agresszivitásának.

megvető gyűlölet az emberek iránt

Szóbeszéd volt ez, amilyen a fecsegés, melyről Heidegger ír, [28] s amely épp annyira hamis, mint amilyen könnyen továbbadható, különösen ha — miként a pestis esetében — egyre nehezebb szembenézni a helyzettel.

Regényírónk szerint ez a kritikai gondolkodás gyakorlására való képtelenség gyümölcse.

Hogy rövidek legyünk, csupán egyet emelnénk ki, amely váratlanul tűnt fel a történelemben, s később hasonló gyorsasággal merült feledésbe. Ruanda példája A népirtásban, amelynek pusztán két hónap leforgása alatt áprilisa és májusa között egymillió áldozata volt Ruandában, világosan fel lehet ismerni a kulturális és politikai elemeket, amelyeket kiváltképpen az Ezer Domb Rádió elnevezésű adó keltett Radio Machetének is hívták az állomástmely Már az első pillanatban az ország legnagyobb adáskörzetű és leghallgatottabb rádiója lett.

A szóban forgó hónapok adásai, amelyeket leginkább a mai napig szabadlábon lévő Félicien Kabuga vezérigazgató szerkesztett, mind nagyobb és zavartalan terjeszkedésük során arra buzdították a hutu népességet, hogy pusztítsák el a tuszi kisebbséget, amely az ország minden bajának és igazságtalanságának az okozója. Ez a rádió adta le a tömegmészárlásra indító hivatalos jelet; ezt követően pedig aprólékos pontossággal megadta azokat a lakóhelyeket, ahol tuszi menekültek bújhattak meg.

Kiszolgáltatta a menekülésre használt autók rendszámait és típusait, és arra szólított fel, hogy a tisztogatást terjesszék ki azokra is, akik segítséget vagy védelmet nyújtottak az üldözötteknek. A fegyverek legnagyobb része Zaire-on keresztül érkezett Ruandába. Dél-Afrika harmincezer kézigránátot, ötezer géppuskát és nagy mennyiségű lőszert biztosított, amelyeknek mintegy hatmillió dollár volt az értéke.

Kína meg nem határozott mennyiségű machetét szállított; Franciaországból pedig föld-levegő rakéták érkeztek. A francia kormány segítséget nyújtott az Elnöki Őrség felállításához, a hadsereg, a rendőrség és az interahamwe felszereléséhez ez utóbbiak a Köztársaság-védelmi Koalíció legszélsőségesebb ágazatai voltak.

Egyes ruandai tisztek az Egyesült Államokban végezték katonai iskoláikat. Az a tény, hogy megvető gyűlölet az emberek iránt nézők csöndben asszisztálnak mindahhoz, ami a szemük előtt történik akár félelemből, akár érdekből vagy a saját nyugalmukértaz erőszaktevő szemében jóváhagyásnak számít. Különös módon minél több ember asszisztál egy eseményhez, annál nagyobb az esélye annak, hogy segítségkéréskor a többség csak nézni fog, arra gondolva, hogy majd valaki más foglalkozik az üggyel, vagy hogy a dolog áfonya recept a látás javítására is olyan súlyos, mivel láthatólag senki különösképpen a felelősségteljes pozícióban lévők nem törődik az egésszel.