Jövőkép mint adatfeldolgozás
Tartalom
György Jövőkutatás, jövőkép E számunk tanulmányai a jövővel foglalkoznak. A Valóság rovat e témához kapcsolódó beszélgetései pedig a jövő tervezéséről és kutatásáról szólnak. Egyfelől a jövőkutatás jelenlegi állásáról, másfelől a tervezés, tervezhetőség hazai történetéről kapunk belőlük képet.
Account Options
Nováky Erzsébettel a jövőkutatás mint tudományág jellemzőiről és szerepéről beszélgettünk. A Surányi Bálinttal zajlott beszélgetés a társadalmi tervezést történeti szempontból tekinti át. Kutatási területe elsősorban a jövőkutatás metodológiai-metodikai kérdéskörei és hazánk társadalmi-gazdasági jövője.
Osztálya Statisztikai és Jövőkutatási Tudományos Bizottságának elnöke. Educatio: Az Educatio mostani tematikus száma a Jövőnk témakörének körüljárására vállalkozott. Jelen beszélgetésünk pedig magának a jövőnek a kutatásáról, a jövőkutatásról szól. Nováky Erzsébet: Mielőtt a legaktuálisabb kérdésekről beszélgetnénk, tisztázzuk, hogy amikor jövőkutatásról szólunk, akkor tulajdonképpen a jövők!
Az angol nyelvű fogalom — futures research, futures studies — egyértelműen utal a többes számra.
- Blog Adatvédelmi szabályzat és jogi nyilatkozat Kérjük, hogy a Jövőkép Stúdió Weboldal használata előtt figyelmesen olvassa el az adatvédelmi szabályzatot és a felhasználási feltételeket továbbiakban Adatvédelmi szabályzat és jogi nyilatkozat.
- Földhivatali Portál - Megyei földhivatalok számítógépesítése Account Options Jövőkép: mi az a "dolgok internete"?
A magyarban egy ilyen kifejezés furcsa lenne. A múlt, a jelen és jövőkép mint adatfeldolgozás jövő szerves kapcsolatban áll egymással — kölcsönhatásban léteznek —, mégsem állíthatjuk, hogy a múlt és a jelen ismerete elegendő ahhoz, hogy a jövőt előrejelezzük.
A múlt, a jelen és a jövő ugyanis nem hord magában olyan erős, történetileg meghatározott viszonyt, hogy biztos legyen valamely folyamat kimenetele, vagy egyértelműen következtethetnénk valamely esemény bekövetkezésére.
A jövő különböző változatai bekövetkezésének lehetőségét, valószínűségét a múlt-jelen-jövő közötti kapcsolatrendszer természete határozza meg.
Minél stabilabb és erősebb ez a kapcsolat, annál inkább várható az ún. Ez utóbbi esetben a hangsúly a jövő alakíthatóságára helyeződik, megnövelve a társadalom jövőformáló szerepét. Instabil viszonyok közepette a jövőváltozatok skálája legyezőszerűen szétnyílik, stabil viszonyok között pedig meg kell elégednünk néhány jövőváltozat kidolgozásával. A tér-időbeni kiterjedés is hasonló következtetések levonására ad lehetőséget. Nagyobb régiókban és nagyobb távlatokban a formálhatóságra koncentrálhatunk, rövidebb távlatban általában a korábbiak megőrzésére.
Ebből már következik is, hogy az elméleti megközelítések és a kutatási módszerek időről időre változnak.
A globalizáció megjelenése újfajta gondolkodást hívott életre. A globális problémák kezelése és megoldása csak globális léptékű gondolkodással és cselekedetekkel oldható meg.
Ehhez viszont ún. A tudomány világában is megfogalmazódik a korábbiaktól eltérő eszközökkel vívott harmadik világháború, amely — ha nem sikerül sürgősen megállítani — bizonyára nagyobb pusztítást fog előidézni, mint az első kettő együtt.
Ezért ebben a nagyon komplex, nehezen előrejelezhető helyzetben a korábbinál nagyobb figyelmet kell fordítani az előre nem látható, de nagy társadalmi hatást kiváltó jelenségekre, az ún.
Nem ködösítenek - JövőKép Jövőkép mint adatfeldolgozás, Jövőkép mint adatfeldolgozás
Meg kell barátkozni azzal, hogy nem a szokásosra, nem a már jól begyakorlott kutatási eszközökre kell támaszkodnunk, hanem jövőorientált módon kell keresni a jövőérzékeny területeket és megnyilvánulásokat. Vajon mit jelentenek ezek a fogalmak a jövőkutatás gyakorlatában? A tudományos jövőkép mint adatfeldolgozás a kezdetektől arra törekedett, hogy a folyamatokat és az eseményeket inter- és multidiszciplináris megközelítésben vizsgálja, felülemelkedve a szakmai elfogultságokon. Nem is tehet másként, hiszen a jövőbeni bizonytalanság általában nem a részterületekben való további elmélyüléssel, hanem több tudományág eredményeinek felhasználásával sokdimenziós megközelítésben mérsékelhető.
Ugyanannak a kérdéskörnek a különböző — pl. Ebből adódóan a jövőkutatás szoros kapcsolatot ápol más tudományokkal — természet- és társadalomtudományokkal egyaránt — és törekszik az azokban elért eredményeket a jövő szempontjából rendszerbe építeni. Különösen szoros a kapcsolata a szociológiával, ami abban is tetten érhető, hogy Eleonora Barbieri Masini, a római Pontifical Gregorian University Professor Emeritusa szociológusként kezdte pályafutását és ilyen ismeretek birtokában vált korunk egyik legmeghatározóbb jövőkutatójává.
Egyetemünk ban díszdoktorrá avatta. Wendell Bell, a Yale University Professor Emeritusa szintén neves szociológusként lett a világ egyik legelismertebb jövőkutatójává. A tudományokon átívelő megközelítés mellett a jövőkutatásban érvényesül a transzdiszciplináris megközelítés is, amelyet a még nem létezőre való következtetés újdonság jellege indokol.
A jövőkutatók többsége kedveli a science fiction-t, mert a jelentől elrugaszkodott gondolkodásmód ötleteket, szempontokat adhat a tudományos vizsgálódáshoz is.
- jövőkép | Könyvtári Figyelő
- Kapcsolódó cikkek: Blog Adatvédelmi szabályzat és jogi nyilatkozat Kérjük, hogy a Jövőkép Stúdió Weboldal használata előtt figyelmesen olvassa el az adatvédelmi szabályzatot és a felhasználási feltételeket továbbiakban Adatvédelmi szabályzat és jogi nyilatkozat.
- Jövőkép mint adatfeldolgozás - Google Kitaplar
- Jövőkutatás, jövőkép | Pedagógiai Folyóiratok
- Jövőkép: mi az a "dolgok internete"?
Hasonlóan értelmezhetjük a nem szakértői vélemények összegyűjtését és felhasználását is az előrejelzés-készítésben. Nem véletlen, hogy az utóbbi időben megnövekedett az ún. A mindennapok emberének, a stakeholdereknek olyan meglátásai lehetnek a jövőről, amelyek a tudományos keretek között gondolkodó jövőkutatónak esetleg nem jutna eszébe, de be tudja illeszteni kutatásába. A jövőkutatás akkor módszertani fordulatot igényelt és eredményezett is a tudományos kutatásban, elsősorban a társadalomkutatók táborában.
Az utóbbi években — minden jel szerint — újabb fordulat tanúi lehetünk.
A digitálissá lett világra jellemző az adatbőség, mondhatni adatrobbanás. Adminisztratív adatok jövőkép mint adatfeldolgozás keletkezik, függetlenül a kutatásoktól és a kutatók számára a primér adatgyűjtés mennyiségileg új távlatai nyíltak meg.
adatfeldolgozás | Könyvtári Figyelő
Egyúttal megjelent az a feszültség, hogy míg az adatgyűjtési és -kezelési rendszerek általában fizikusok, matematikusok és informatikusok kezében vannak, hiány mutatkozik társadalomkutatókból, akik az érdemi elemzéseket elvégeznék. Vajon hogyan érinti ez a kihívás a jövőkutatást? Az adatbányászat segítségével fellelhető az adatokban megmutatkozó szabályosság, jövőkép mint adatfeldolgozás. Barabási Albert-László, világhírű fizikus a Villanások c.
Nem ködösítenek - JövőKép Jövőkép mint adatfeldolgozás
Véleményem szerint csak a rendszeresen ismétlődő jelenségek előrejelzésének valószínűsége növelhető meg az informatikai eszközök használatával.
Nem szabad megfeledkezni ugyanis arról, hogy az ember gondolkodó, kreatív lény, aki a tevékenységét sokszor nem a megszokott, már begyakorlott módon végzi, hanem érzelmi alapon is döntve, más cselekedetet hajt végre, amelynek jövőbeni kimenete alapvetően eltérhet a megszokottól.
Különösen instabil helyzetben igaz ez. Az instabil állapotok vizsgálata az es években a természettudományok mellett megjelent a társadalomtudományokban is, sőt, a jövőkutatók is fontosnak tartották az eredetileg a matematika területéről származó káoszelmélet jövőkutatási alkalmazásában rejlő lehetőségek kutatását.