Jaspers pszichológia világkép. A lélektan története | Digitális Tankönyvtár

Ehhez előbb ismertetnünk kell legfontosabb nézeteit, a világról, a megismerésről, és az emberről, melyhez a Mi az ember? A rekonstrukciót nem a könyv fejezetei szerint, hanem tematikusan kívánom véghez vinni, kulcsfogalmain keresztül — úgymint Átfogó, határhelyzetek, exisztencia, szabadság, és transzcendencia; ezek előtt egy kis kitérővel a tudományfelfogására. A végső kérdés tehát: vajon létezik-e abszolút? Ez az írás az egyik szakdolgozatom alapján készült, ezért itt is szeretném megköszönni a témavezetőmnek és az egykori tanszékvezetőmnek az ennek létrejöttében nyújtott segítségét, továbbá a dolgozat bírálóinak az észrevételeit is. Lásd pl.

Karl Jaspers az egzisztencializmus útján - alfredomunkaruha. Ez Jaspers gondolkodásának remek összefoglalását nyújtja, még ha maga a szerkesztés nem is az ő munkája. A rekonstrukciót nem a könyv fejezetei szerint, hanem tematikusan jaspers pszichológia világkép véghezvinni, kulcsfogalmain keresztül — úgymint Átfogó, határhelyzetek, exisztencia, szabadság, és transzcendencia; ezek előtt egy kis kitérővel a tudományfelfogására.

A világnézet történelmi típusai.

A világnézetek típusai és formái A végső kérdés tehát: vajon létezik-e abszolút? Egy másik reakció viszont elvetette az ilyen kívülről betüremkedő kritikát mint inadekvát kritikát. Szűken hogyan lehetne javítani a látást a távolból viszont a filozófia elveszítette a tudományként való minősítést: a mai értelemben azt mondhatjuk, hogy a filozófia nem tudomány többé. A legvégső elképzelések már csak matematikai képletek formájában léteznek, és tökéletes mértékben egyik sem igazolható — a végtelen felé mutat a legnagyobb és a legkisebb vizsgálata is, és nincs eszme, mely mindent összefogna.

Úgy látszik, az anyag is akár a világegyetem, akár a részecskék világa örökre nyitott és végső soron meghatározhatatlan marad. A világ egészét érintő kérdésben a tudomány kudarcot vall — sőt, minél inkább letisztul, annál inkább töredezett lesz. Ennek ellenére, sokan úgy tekintenek a tudományra, mint lezárult, végleges, biztos tudásra. Ez félreértelmezés. Jaspers, Vom Ursprung und Ziel der Geschichte. Ekkor születtek jaspers pszichológia világkép jaspers pszichológia világkép az alapvető kategóriák, amelyekben az ember mindmáig gondolkodik.

Minden filozófiai gondolkozás végső értelmében azonban a filozofikus élet, és az nem más, mint az egyes embernek az a belső aktivitása, ami által mindenki azzá lesz, aki.

A kimondott, műben tanítássá szilárdult gondolat ilyen belső aktivitás eredménye és ugyanakkor ébresztője. Ezt az ideologizáló és nihilista gondolkodásmódot a tömegtársadalmak is felerősítik.

Az egzisztencializmus népszerűségét a fejlett tőkés országokban az a valós helyzet magyarázza, hogy a liberális haladáseszménnyel liberalizmus meghasonlott polgári értelmiség helyét és útját kereste a minden addiginál nagyobb katasztrófákkal terhes világban. A korábbi filozófiákat az egzisztencializmus a személyiség problémáinak előtérbe állításával kívánja meghaladni és a szabadságot választja központi kategóriának. Szabadnak lenni, egzisztenciának lenni annyit jelent, mint önmagunknak lenni, ezért az ember "szabadságra ítéltetett" Sartre. Az ember, aki képes "választani", önmagát választani, önmaga lenni - mivel az egzisztencializmus szerint a választáshoz nem állnak rendelkezésre tartalmi kritériumok - a semmi jegyében választja saját magát.

Az áhítat azonban elvárásokhoz és csalódásokhoz vezet, illetve a tudomány túlzott komolyan vételéhez. Ilyen volt az, amikor minden választ a tudományról reméltek, és amikor ez a remény nem teljesült be, annak megvetését hozta magával. Jaspers szerint ezzel az volt a hiba, hogy a világot teljes mértékben megismerhetőnek tartották, és olyasmit vártak el a tudománytól, amire nem képes.

A régi reteszek és zárak azonban tönkrementek, már egy fiúcska is fel tudja tépni, az ifjú pedig fel is tépi őket; s ah, repül-e a sas akkor is, mikor már nem hiszi a Napot?

A kizárólagosságigény bibliai örökség, és annyira sok kárt okozott, hogy jobb lenne megszabadulni tőle — ne legyünk kártékonyak, ne kényszerítsünk másokat semmiféle nézet színlelt elfogadására: ne legyünk türelmesek a türelmetlenséggel szemben.

A lélektan története Pléh, Csaba a lélektan története A modern tudományok egyik fő vonása tehát, hogy mindent megismerhetőnek tart és meg is akar ismerni, még ha nem is értünk meg mindent. Ezen túl, önellentmondásos jaspers pszichológia világkép, befejezettként tekint magára, és mégis teljes képre törekszik. A világ ugyanis Jaspers számára az Átfogó egyik arca, melyet, ha meg akarjuk ismerni, szétesik. Sosem adódik egészként, mivel világ-egész nem létezik — azaz a világképünk szükségképpen mindig hiányos lesz.

Az egységes világ hamis képe a tudás e kudarcából származik. Ez alapszinten megérthető Kant számunkra való Ding jaspers pszichológia világkép uns és magánvaló Ding an sich fogalmaiból is, melyek közül a szubjektum és az objektum jelenti jaspers pszichológia világkép számunkra megjelenő világot, az Átfogó pedig a magánvaló létet.

Egzisztencia és tudomány A szubjektumot az ész és az exisztencia alkotja, két egymással poláris elem, melyek nem ellenfelek, hanem egymás feltételei és generálói.

Az ész a külső fél, ez világítja meg az exisztenciát és törekszik kívülről felé, s az exisztencia visz tartalmat az észbe. Az exisztencia határhelyzethez kötött és bizonytalan, az ész tere a mindenség. Az ember tudásra törekszik, és tudatában van önmagának is; az alaptudás pedig az az absztrakció, melyre a megismerés során teszünk szert. Barta János Szubjektum és objektum nincs egymás nélkül, a kettő egésze pedig az Átfogó, mert kell valami, ami e meghasadtságot összekapcsolja, átfogja — ez az egész, ez a hármas leírás a tudatunk alapstruktúrája és Jaspers filozófiájának az alapja.

Az Átfogó nem gondolható el tárgyként, mert eltárgyiasulásával objektummá válna, és megszűnne az egész perspektívája, kerete lenni. Minden, ami van, az az Átfogó, ami azonban sokrétű. Lehet első lépésben eleven lét — persze, az élet már alapvetően is létezés, de az eleven létezés az, amelyben már felbukkan az önreflexió, azaz az Átfogó, benne a szubjektummal és az objektummal; ez tehát egyfajta emberi, öntudatos élet.

Másodikként lehet általános tudat — amiként az Átfogó tartalmazza mindazt, amit mindannyian tudhatunk, és ezeket kategóriákba rendezi; ám itt a szubjektum még felcserélhető.

Harmadikként lehet szellem — ez a szubjektív tudat, a közösségünk élő szellemi világa, és ennek aktív lehetősége, folyamatos létrejövése, élő eszme, ám még ez sem jaspers pszichológia világkép exisztencia önálló döntéseit jelenti.

• JASPERS ÉS AZ ABSZOLÚTUM
• Freud és a pszichológia Eszköztár: Sigmund Freud Filozófiai vonatkozásai minden természet- és társadalomtudománynak, művészeti ágnak vannak, de ez utóbbiak szempontjából különösen fontos a

S végül, negyedikként, lehet szabadság — szabadság vagyunk mint lehetséges exisztencia, és a szabadságban az exisztencia már tudja magáról, hogy a transzcendenciára vonatkozik. Karl Jaspers más látás kaszálás egzisztencializmus útján Másutt Jaspers az Átfogó más módozatait is kifejti. Ezek nem elkülönülő részek, hanem a nem teljesen, de lényegében homogén Átfogó színezetei, árnyalatai. Mindez az alapja jaspers pszichológia világkép, hogy kilépjünk a létezésből az exisztencia felé, és gondolkodó, tisztánlátó emberekké váljunk.

Nem más, mint a saját hozzáállásunk: hogy a világot a saját magunk számára nem tartjuk mellékesnek vagy közömbösnek, továbbá az az elhatározás, hogy vágyunk az exisztenciára. Ez az aktív odafordulás, a felelősség, az élet valónak tekintése mutatja meg azt, hogy élünk, mégpedig a valóságban élünk. A látásélesség különbsége az élet törésvonalai, melyekkel tökéletes őszinteséggel kell szembe néznünk és feldolgoznunk.

A helyzet az a valóság, ahol a szubjektum a létezésben érdekelt — ámbár a létezés mindig helyzetekben való létet jelent, az egyikből kilépve mindig egy másikba jutunk. Mivel a szubjektum a valóság része, azt egészében nem ismerheti meg, de a helyzetek változnak és változtathatók, sőt, előidézhetőek, és természetesen össze is függhetnek, mi több, a tudatosulás már eleve megváltoztatja őket.

Bárhogy is ragadunk meg egy helyzetet, az már eleve egy állásfoglalás az iránta való hozzáállásunkban. Létezésünk minden pillanata valamilyen helyzet. Mindig helyzetben vagyunk, egyeseken jaspers pszichológia világkép változtatni, másokon nem.

Egzisztencializmus

A világnézetek típusai és formái A határhelyzetek ez utóbbiakat jelentik, melyek a szerző szerint a csodálkozás és a kétely mellet a filozófia harmadik nagy inspirációi. Azonban sokszor csak úgy kitérünk előlük, mintha nem is léteznének — pedig a határhelyzetek éppen hogyan lehet javítani a rövidlátást műtét nélkül a lehetőséget adják meg, jaspers pszichológia világkép önmagunkká legyünk.

Bennük figyelünk fel arra, bennük mutatkozik meg az a döntéseinken keresztülhogy kik is vagyunk igazán. Az első határhelyzet az, hogy jaspers pszichológia világkép egy helyzetben vagyunk — és minket terhel a döntés súlya. A határhelyzetek mutatják is az irányt, megkérdőjelezve a létünket, és új létet exisztencia kínálva. Még az ember születése sem abszolút kezdet; az embert és szabadságát a helyzetek meghatározottsága korlátozza, ellenállást fejt ki: a lét egyszerre lehetőség és korlátozottság is.

A határhelyzet nem feltétlen ritka és nehéz helyzetet jelent, hanem állandóan jelen lévő, megváltoztathatatlan, végleges, ámde áttekinthetetlen látásvizsgálati asztal nagy, melyek magával a létezéssel adottak: a kudarc falai.

A határhelyzet egyúttal horizont is, ami jelzi a túloldalt, a tudat által elérhetetlent.

Jaspers pszichológia világkép

A látás táblázat szerinti kiszámítása Freud és a pszichológia Eszköztár: Sigmund Freud Filozófiai vonatkozásai minden természet- és társadalomtudománynak, művészeti ágnak vannak, de ez utóbbiak szempontjából különösen fontos a Fókusz - Új világ született Helyreáll-e a látás, ha távollátó Az egzisztencializmus népszerűségét a fejlett tőkés országokban az a valós helyzet magyarázza, hogy a jaspers pszichológia világkép haladáseszménnyel liberalizmus meghasonlott polgári értelmiség helyét és útját kereste a minden addiginál nagyobb katasztrófákkal terhes világban.

A határhelyzetek foglalata a kudarc.

• A lélektan története | Digitális Tankönyvtár
• Ez volt a sajátosan német reagálás.

Mit lehet kezdeni a kudarccal? Új világ született A sztoikus választ, miszerint keressünk menedéket a gondolkodásban, Jaspers kevésnek tartja, mert meghagyja a világot olyannak, amilyen, és nem nyerje vissza a látását meg a lehetőséget, hogy legyőzzük önmagunkat. De a kudarcot nem csak ekképpen elmenekülve lehet megélni — a másik lehetőség letisztultan szembenézni vele.

Hogy tehát az ember kivé lesz kivé teszi magátazt jaspers pszichológia világkép kudarchoz való hozzáállása alapozza meg. A határhelyzetek, mint kérdések, mind-mind a világra és az önmagunkra találás útját mutatják — a határhelyzet és a kudarc a léthez vezető út.

A létezés és az jaspers pszichológia világkép nem azonos: a létezés általános és adott, az exisztencia egyedi és más minőség, egy új lényeg kifejeződése, amit el kell érnünk, és nem jár alanyi jogon senkinek sem. Jaspers számára a filozófia fő kérdése, hogy az exisztencia hogyan is valósulhat meg a létezésben, a válasz pedig az, hogy a határhelyzetek megtapasztalásában — nyilván úgy értve, hogy az ezekkel valós szembenézést választottuk.

Egzisztencializmus Ha csak létezünk, úgy kerüljük el a jaspers pszichológia világkép, hogy önkéntesen vakok leszünk iránta — de ez jaspers pszichológia világkép ideig-óráig tarthat.

Az igazi megoldás a bennünk lévő exisztencia megvalósítása, azaz az önmagunkká válás, ami a határhelyzetekkel való szembenézés által lehetséges.

Ez egyúttal a tehetetlenség felszámolását is jelenti, a szolgai beletörődés és önfeladás helyett a harcias felvállalást. Hogyan lehetséges ez az áttörés? A határhelyzetekben a lét önmagasága ugrás által tudatosul, így a határ megmutatja a transzcendenciát, ami felénk nézve mutatja önmagunk.