Szelektív látás - Írásaim

A szelektív látás az

a szelektív látás az javítja a látást blog

Szelektív figyelem A figyelem egyik hagyományos területe azokat a teljesítményeket és mechanizmusokat elemzi, melyek akkor mutatkoznak meg, illetve akkor lépnek működésbe, amikor a viselkedés szempontjából lényeges információkon kívül egyéb objektumok és események is versengenek a feldolgozómechanizmusokért.

Cherry klasszikus kísérletében a résztvevők egyszerre két szöveget hallgattak. Rossz látással veszik-e egyik a jobb, a másik a bal fülbe érkezett, az egyikre figyelni kellett, a másikra nem.

Szelektív látás mi ez,

A figyelmi szelekció követelményét úgy biztosították, hogy a figyelt szöveget folyamatosan vissza kellett mondani. Az ilyen eljárást visszhangzási shado- wing technikának nevezik. Ilyenkor a leggyakrabban az érdekli a kutatót, hogy a nem figyelt szövegből mit vesz észre valójában mit képes felidézni a résztvevő. Az eredmények szerint nem sokat. Észreveszi, ha a női beszélő helyett férfi folytatja a szövegmondást, viszont nem veszi észre, ha a beszélő átvált egy másik nyelvre.

Sőt még az is észrevétlen marad, ha a magnetofonról visszafelé kezdik el lejátszani a beszédet. Úgy tűnik, mintha a nem figyelt ingerforrás feldolgozása megrekedt volna az elemi fizikai sajátságok kiértékelésénél. Korai vagy késői szelekció A dichotikus kísérletek egy további tanulságával Broadbent kísérlete szolgált.

Pszichológia - 6. hét - Szelektív látás mi ez

Itt a résztvevőnek figyelnie kellett az összes, tehát a mindkét fülébe adott ingerekre. Az ingerek ebben a kísérletben olyan számok voltak, melyek párokban jelentek meg, az egyszerre adott számpárok egyik tagja a jobb, a másik pedig a bal fülbe érkezett.

A feladat szerint a számpárokból kialakított sorozatot követően a résztvevőnek vissza kellett mondania a hallott számokat, mégpedig tetszés szerinti sorrendben. Az ilyen kísérletek ugyan az emlékezeti terjedelem vizsgálatának körébe tartoznak, a vizsgálat különlegessége a figyelmi folyamatok tekintetében mégis az, hogy Bro- adbent eljárása új szempontot hoz be a figyelemvizsgálatokba.

Ebben a kísérletben a megosztott terjedelmet elemezte, hiszen az ingerek egyik fele az egyik, másik fele pedig a másik oldalról érkezett. A a szelektív látás az során elvileg két szélsőséges eset lehetséges. Az egyik az lenne, hogy először visszamondják az egyik számpárt, majd a másikat, és így tovább.

a szelektív látás az prédikáció a látáshoz

A másik szélsőséges lehetőség szerint először az egyik, majd a másik fülbe érkező ingerek következnének. A válaszokban túlnyomó többségbe került az utóbbi eset. Broadbent egy fontos következtetést vont le a visszhangzási és a megosztott terjedelmi kísérletekből: a figyelmi szelekció mint szűrőmechanizmus működik. A szűrő átengedi a figyelt ingereket, a nem figyelt ingerek viszont fennakadnak rajta.

a szelektív látás az mi a hyperopia és hogyan definiálható

A nem figyelt szöveg elemei azonban nem vesznek el azonnal: egy tárolórendszerben időlegesen megőrződnek, és amikor a szűrő átvált a másik fülre, ennek a tárolónak a tartalmát elő lehet hívni. Ezt az mutatja, hogy a megosztott terjedelmi kísérletekben a személyek lényegesen kevesebb számról szoktak arról az oldalról beszámolni, melynek ingereit később kezdik visszamondani. Az a tény pedig, hogy a visszhangzási kísérletekben a személyek csak az inger alapvető fizikai sajátságait veszik észre, arra utal, hogy a szűrő az információfeldolgozás egy korai szakaszában működik.

A korai szűrésre egy olyan szakaszban kerül sor, amelyben a szövegek jelentésével kapcsolatos információk még nem kerültek feldolgozásra. A fentiek alapján Broadbent elméletét a szelektív figyelem korai szűrési modelljének nevezik. A modellt sematikusan az Broadbent korai szűrési modelljének vázlata.

Szelektív látás - Észlelés – Wikipédia

A szelektív szűrő egy olyan korlátozott kapacitású rendszert véd a túlterheléstől, mely a szenzoros tárolás és a feldolgozás magasabb szintje között van. Azért kell közülük választani, mert a túlterhelés éppen a fontos mozzanatok megfelelő kezelését tenné lehetetlenné. A modell egy további feltételezése szerint a megismerési rendszernek azok a szakaszai különösen érzékenyek, amelyeknek a kapacitása korlátozott. Broadbent modelljében az üvegnyak a feldolgozás korai szakaszában lenne, tehát ott, ahol a — több érv alapján is korlátozott kapacitású — rövid tartamú emlékezeti tárolás történik.

A szűrő szerepe így az lenne, hogy ezt a tárolási rendszert védje a túlterheléstől. A korai szűrés igen elegáns modellje azonban nehezen magyaráz meg számos kísérleti tényt. Morey már ben felfigyelt arra, hogy a dichotikus kísérletekben a szokásos visszhangzási eljárás résztvevői igen gyakran észreveszik, ha saját nevüket hallják a nem figyelt szövegben.

Bár e korai kísérletek eredményeit, mindenekelőtt módszertani problémák miatt, kétségbe lehet vonni, a sajátnév-hatás valódi és megbízhatóan demonstrálható jelenség. Wood és Cowan modernebb és persze módszertanilag is kifogástalan kísérletezéssel hasonló eredményt kapott, mint Morey. Morey es vizsgálatában a személyek 33, a későbbi, Wood és Cowan által végzettben pedig 35 százaléka számolt be a saját neve elhangzásáról.

Grey és Wedderburn szótagpárokat adtak a két fülbe, méghozzá úgy, hogy a pár tagjai együttesen értelmes szót alkottak. A kísérletben részt vevők a répa, a retek és a spenót szavakat mondanák vissza. A jelentés meghatározó a szelektív látás az utalnak Treisman megfigyelései. Kísérleteiben a vizsgálati személyek visszhangzási feladatban vettek részt.

Az ingeranyag olyan értelmes szöveg volt, melyet optikai látási probléma szerkesztettek meg, hogy a szöveg egy ponton átvándoroljon a másik fülbe. Olvassuk el megfelelő sorrendben a normál és dőlt betűs mondattöredékeket, azonnal látjuk, hogy hol is van a mondatok természetes folytatódása!

A résztvevők azonban néhány szó után rájönnek a a szelektív látás az, és visszatérnek a figyelemnek a feladatban megszabott irányára. A tapasztalt figyelmi váltás viszont csak úgy lehetséges, ha a nem figyelt üzenet jelentése is feldolgozásra kerül.

  • Szelektív látás. Pszichológia - 6. hét - Szelektív látás mi ez
  • A vérszegénység befolyásolja a látást
  • Vitaminok a látásinjekciók javítására

Nem alakul ki róluk tartós emlékezeti reprezentáció. Erre utal Treisman egy további megfigyelése. A kísérleti helyzet itt is dichotikus hallgatás volt. E kísérletben azonban a résztvevőknek ugyanazt a szöveget adták mindkét fülükbe, csak nem ugyanakkor. Mint egy énekkari kánonban, a két fülbe adott szöveg késett egymáshoz képest.

A késésnek alapvetően két esete lehetséges: vagy a figyelt fülbe érkező szöveg jön előbb, vagy a nem a szelektív látás az fülbe érkező. A kérdés az volt, hogy feltűnik-e a személyeknek az azonosság. Ha igen, akkor a nem figyelt fülbe adott szöveg esetében is meg kell történnie a jelentés szerinti feldolgozásnak.

Kapacitás probléma[ szerkesztés ] Környezetünk hatalmas információáradattal bombázza érzékszerveinket minden pillanatban. Az információval elárasztott ember bármilyen feladaton is dolgozik, a bejövő információ legnagyobb része lényegtelen. Az észlelőrendszernek és az agynak rendelkeznie kell valamilyen módszerrel, hogy a bejövő információt megszűrje, és a szükséges dolgokat megtartsa, hiszen sokkal több a minket érő inger, mint amennyi kapacitással rendelkezünk ezek feldolgozására. Hogy az ingerek sokaságából mit észlelünk, azt a figyelem határozza meg. A fogyasztott táplálék minősége befolyásolhatja, hogy ki mennyi ideig képes figyelni [4] A figyelem területei az agyban[ szerkesztés ] Br 8 és környékének asszociációs területei - vizuális követés A figyelmi hálózat jobb féltekei dominanciát mutat.

Az eredmények szerint akkor lehet észrevenni a szövegek hasonlóságát, ha a késés nem halad meg egy kritikus időtartamot. Ez az időtartam azonban nem azonos a késés kétféle irányában: ha csökkent látás felnőtteknél nem figyelt szöveg jön előbb, a kritikus időtartam lényegesen alacsonyabb.

A nem figyelt szöveget tehát gyorsan elfelejtjük. A korai szűrés elmélete e tények nyomán úgy módosult, hogy a szűrés nem minden-vagy-semmi jellegű. Az információfeldolgozás folyamategyüttesében a szelekciónak egyéb lehetősége is van. A korai szelekció alternatívája, hogy a nem figyelt ingerekről is kialakul a jelentés, azonban ennek nem vagyunk tudatában. Következésképpen nem is tudunk erről beszámolni. E késői szelekciós elméletet Deutsch és Deutschilletve Norman nevéhez szokták kötni.

A dichoti- kus kísérletek területén a késői szelekcióra példa Lewis eredménye. A nem figyelt fülbe időnként olyan szavakat adott, melyek a jelentés szintjén álltak kapcsolatban a figyelt szöveggel.

Amikor ilyen szavak érkeztek, a figyelt szöveg visszamondása lelassult. MacKay eredménye szerint a figyelt fülbe adott kétértelmű mondatok jelentésének értelmezését befolyásolta a nem figyelt fülbe adott szavak jelentése. A korai és késői szűrés lehetősége között a hagyományos kísérletezés nem tudott dönteni.

Lényegében valamennyi vizsgálattal kapcsolatban felmerültek módszertani vonatkozású ellentmondások. MacKay eredményét például Newstead és Dennis tette kétségessé.

Amikor a nem figyelt fülbe is folyamatos szöveg érkezett, azaz a kritikus szavak nem egyenként, hanem egy mondat részeként jelentek meg, nem mutatkozott meg a Mac- Kay által leírt hatás. Egy további kísérletben Corteen és Wood egyes szavakat elektromos áramütéssel társított, és ezáltal e szavak mint a a szelektív látás az jelző ingerek fokozott aktivitást, és ezen keresztül ennek vegetatív idegrendszeri mutatóját, a bőr elektromos vezetésének fokozódását váltották ki.

A bőrvezetéses válasz GBR akkor is megjelent, amikor e szavak a dichotikus kísérletek során a nem figyelt fülbe érkeztek. Dawson és Schell vizsgálatai szerint azonban ezek az eredmények sem problémamentesek. E szavak megjelenésekor ugyanis a visszamondás időnként lelassult, megakadt. Az elemzések szerint az áramütéssel társított szavak csak ezekben az esetekben váltottak ki vegetatív választ.

Az eredmények ilyenkor úgy magyarázhatók, hogy a dichotikus helyzetben a figyelem időről időre átkapcsol a nem figyelt ingerekre. A bőrvezetéses válasz ezek szerint csak akkor jelent meg, amikor a kritikus szavak éppen ezekre a szakaszokra estek. Döntő érveket a vagy-vagy jellegű kérdésfeltevés fogalmi keretében az egyre komplexebb kísérletek sem szolgáltattak lásd Johnston-Dark A továbblépést azok a a szelektív látás az jelentették, melyekben olyan kérdéseket tettek fel, hogy milyen feltételek mellett szólhatnak bele a felülről lefelé ható modellvezérelt folyamatok az észlelési folyamatokba, azonos szelekciós elvek érvényesülnek-e különböző modalitások látás és hallás esetében, és milyen mechanizmusok biztosítják a szelekció különböző típusait.

Szelekciós jelenségek a hallásban A feltételekkel kapcsolatosan pszichofiziológiai vizsgálatok eredményeit idézzük. Eseményhez kötött agyi potenciálok EKP segítségével a hallókéreg aktivitását több olyan kísérletben vizsgálták, melyek a koktélpartihelyzet dichotikus modelljét a pszichofiziológiai kísérletezés lehetőségei szerint módosították.

A módosítás lényege abból fakad, hogy az EKP-módszer alkalmazásakor szükség van az esemény megjelenési idejének pontos meghatározására. A hagyományos dichotikus kísérletekben azonban a szövegek folyamatosan érkeznek, az EKP-méréshez viszont adott időzítéssel megjelenő tranziens ingerek, elterjedt szóhasználattal: események kellenek. A szelektív figyelmet vizsgáló akusztikus EKP-kísérletekben általában rövid hangingereket alkalmaznak, melyek — dichotikus ingerlés esetében — véletlenszerűen érkeznek a jobb és a bal fülbe.

A szelektív látás az

A résztvevő feladata az, hogy az instrukciónak megfelelő fülbe érkező hangokra figyeljen, és — általában reakcióidő-helyzetben — jelezze, amikor ott egy előre meghatározott inger érkezik. Az elrendezés általában koplalással helyreállítsa a látást, hogy e célingerek viszonylag ritkán jelennek meg a gyakori sztenderd ingerek között. A nem figyelt fülbe hasonló ingerek érkeznek, azaz gyakori sztenderd és ritka, ebben az esetben eltérőnek deviáns nevezett ingerek.

A kísérlet során felváltva, hol a jobb oldali, hol a bal oldali ingerekre kell figyelni. A figyelmi szelekció szempontjából döntő összehasonlításnál azokat az eseményhez kötött potenciálokat hasonlítják össze, melyeket a két helyzetben azonos sztenderd hangingerek váltanak ki.

A sztenderd ingerek tehát az egyik elrendezésben a figyelt, a másikban pedig a nem figyelt fülbe érkeznek Hillyard et al. A módszert a szelektív látás az nagyszámú kísérletből az a következtetés vonható le, hogy a korai szelekcióra utaló hatás, azaz a szenzoros vagy kötelező EKP-komponens N1, lapozzunk vissza a módszerismertetéshez [ Az N1 csökken, ha: 1.

A figyelt csatornán belül azonban igen nehéz eldönteni, hogy a hang a sztenderd a szelektív látás az közé tartozik-e, vagy célinger. Ilyen helyzet például, ha csak a rövidebb hangokra kell válaszolni, de a hangok hosszúsága között nincs nagy eltérés Woldorff-Hillyard E kísérleti helyzetben a feladat megoldása akkor is nehéz lenne, ha a nem figyelt oldalról a nem figyelt fülbe egyáltalán nem érkeznének ingerek.

a szelektív látás az a látás és a koordináció romlása

Ha viszont a nem figyelt fülbe is érkezik inger, a két fülbe érkező hangok megkülönböztetése viszonylag könnyű feladat. Hagyjuk el most a laboratóriumot rövid időre, és gondoljuk el, mi történik egy valóságos koktélpartin. Mint azt a hallási észlelésnél megismerhettük, a szétválasztás a hallási feldolgozórendszer feladata.

Ez a szétválasztás alapvetően az egyes hangfolyamok szabályszerűségére épít emlékezzünk a hallási színtérelemzésről tanultakra. Az elemzés során kialakuló modellünk határozza meg a a szelektív látás az feldolgozást: a feladat szempontjából fontos hangfolyam szabályszerűségeit keresi vissza a feldolgozórendszer a beérkező komplex együttesből.

A nem figyelt beszélgetések sorsa attól függ, hogy a feldolgozórendszer képes-e, és ha igen, milyen eredménnyel képes annyi modellt működtetni egyszerre, hogy a nem figyelt ingernek is megmaradjon valamilyen hatása. Szelekciós jelenségek a látásban Most nézzük meg, miként érvényesülnek a szelekciós jelenségek a vizuális modalitásban. A vizuális rendszer feladata látszólag egyszerűbb.

A fény egyenes vonalban terjed, így az érzékelőrendszer perifériáján, a retinán megőrződnek a téri viszonyok: az egyes objektumok így elkülönülnek egymástól. Ráadásul a látószerv közismerten úgy épül fel, hogy a szemmozgató apparátus az éles látás területére azokat az objektumokat irányíthatja, melyek a pillanatnyi viselkedés szolgálatában állnak. Egyszerűen kifejezve: oda nézünk, ahova figyelünk. Mint az lenni szokott, a helyzet ennél azért jóval bonyolultabb.

Két alapvető kérdés is felmerül: 1. Szükségszerűen oda nézünk-e, ahova figyelünk és fordítva? Az erdőt, a fát, az ágat, a levelet?

a szelektív látás az látásélesség 10 mit jelent

Ha az erdőre figyelünk, ez azt jelenti-e, hogy egyben az ágra is figyelünk? Vagy ha milyen látássérüléseket ismer a szelektív látás az figyelünk, a figyelem kiterjed-e az egész fára, és netalán magára az erdőre? Ha például a figyelem szelektíven a hierarchia egy szintjére irányul, a perceptuális rendszer központi mechanizmusainak kell megvalósítania azt, hogy a feldolgozás során az aktuális viselkedés szempontjából lényeges szint részesüljön előnyben.

Figyelem és fixáció, implicit és explicit figyelmi váltás Az előzőekben feltett első kérdést Ahova nézünk, oda figyelünk, és fordítva, ahova figyelünk, oda nézünk? Először nézzük meg, igaz-e, hogy ahova nézünk, oda figyelünk? Mack és Rock kísérlete könnyen meggyőz arról, hogy ez nem így van.

A kísérletükben részt vevőknek az volt a feladatuk, hogy döntsék el, a látómezőben felvillanó kereszt függőleges vagy vízszintes vonala hosszabb-e. Két-három ilyen bemutató próba után következett a kritikus próba.

Szelektív látás. Szelektív látás mi ez,

Ekkor a kereszt mellett megjelent egy fekete vagy színes idom, vagy egy mozgó vonal, miközben a feladat ugyanaz volt, mint a megelőző próbákban. E kritikus próba után a résztvevőket megkérdezték, láttak-e valamit a kereszten kívül, akármit, ami az előző próbában nem volt a képernyőn.

A vizsgálat különböző változatait az első közlés óta eltelt évek során mintegy személlyel végezték el.

  • Szelektív látás - A videó, ami 20 éve tréfálja meg az embereket. Rajtad is kifog?
  • Ászanák a látás javítására
  • Miért üljön egy látásba egy szem

Az eredmények azt mutatják, hogy a résztvevők mintegy negyede egyáltalán nem vette észre a megjelenő mintát. Ezt a jelenséget nevezzük nemfigyelési vakságnak.

Szelektív látás A cikket Horváth Gábor írta. Valószínűleg tapasztaltátok már magatokon is, hogy kereskedés közben az elme olykor blokkol, illetve megszűr bizonyos információkat, és már csak akkor vesszük észre, hogy ott vannak voltak a jelzések, amikor már túl késő. Ilyenkor nem csupán arról van szó, hogy figyelmetlenség, kapkodás vagy a mintázatok ismeretének — tudásnak — a hiánya miatt nem vesszük észre, ami szinte beleüvölt az arcunkba. Hanem arról, hogy tényleg nem látjuk, és nem fogjuk fel a jól ismert sémákat, mintha azok ott sem lennének. Figyelemre méltó, hogy a szelektív látás nem csak a kezdő és a haladó kereskedőknél tapasztalható, hanem a profiknál is.

Még ennél is furcsább, hogy a kísérletnek egy olyan változatában, amelyben a kereszt nem ott volt, ahova a személyeknek fixálniuk kellett, a minta viszont igen, a nemfigyelési jelenség még intenzívebbnek bizonyult. A fixációs pontban megjelenő színes foltot a résztvevők háromnegyede ennek ellenére sem vette észre. Ajelenség klasszikus demonstrációja Neisser nevéhez fűződik, aki az akusztikus koktélparti-jelenség vizuális megfelelőjét igyekezett előállítani.

Ebben a kísérletben két videojelenetet másoltak össze. Mindkettőben három-három személy vett részt, és mindkettőben egy kosárlabdát dobáltak egymásnak.

Szelektív látás

A két jelenet szereplőit annak alapján lehetett megkülönböztetni egymástól, hogy eltérő színű trikót viseltek. Mintegy fél perc elteltével egy női alak, kinyitott a szelektív látás az esernyővel, átsétált a színen. Ez ugyan így leírva kiugró eseménynek tűnhet, a kísérletben részt vevő huszonnyolc személy közül azonban mindössze hatan számoltak be az esernyős nőről. A többiek észre sem vették ezt a változást, holott abban az esetben, ha nem kellett figyelni az egyik jelenetet, az esernyős nőt mindenki észlelte.

Haines gyakorlott pilótákat vizsgált szimulátorban. A feladatot úgy alakították ki, hogy a leszállási manőver közben a kifutópálya kellős közepén megjelent egy repülőgép.