Genotípus normális látással - A látás helyreállítása Bates könyv

A normális látású ember genotípusa

A vita az öröklött és szerzett tulajdonságok hatásának fontossága nature-nurture körül forgott, és változó hevességgel lényegében még ma is tart. Mint ezt már az etológia kialakulásának tárgyalása során említettük, a pszichológiának nem sok kapcsolata volt a biológiával, mert teológiai eredete miatt a korai pszichológusok általában úgy gondolták, hogy a lelki jelenségek az ember biológiai természetétől teljesen független, zárt rendszert alkotnak, amelyet csak önmagában lehet és szabad tanulmányozni.

A biológia belső fejlődése, a darwini evolúciós elmélet kialakulása, amely a normális látású ember genotípusa egész élővilág a normális látású ember genotípusa, az emberi természet állati eredetét hangsúlyozta, sokáig hatástalan a normális látású nő genotípusa a pszichológiára. Albinizmus A genetika kifejlődésével a biológiai tudományokban jelentős forradalom zajlott le, és ez hatását más területeken, így a pszichológiában is éreztette. Felvetődött az, a biológus számára nyilvánvaló gondolat, hogy a különböző emberi és állati magatartásformáknak van genetikai alapja, látás hónapja az egyének és genotípus normális látással természetes viselkedésében megfigyelhető különbségek bizonyos mértékig öröklött tényezőkre vezethetők vissza.

Ennek a meglehetősen egyszerű és könnyen bizonyítható gondolatnak is csak igen lassan sikerült hyperopia életkor szerint nyernie a pszichológiában. Ennek egyik oka kétségtelenül az volt, hogy a genetikai meghatározottság mellett kardoskodó kutatók jórészt maguk is pszichológusok voltak, és nem voltak elég járatosak azokban a biológiai, genetikai módszerekben, amelyekkel állításukat igazolhatták volna.

Ezért az elkövetett metodikai hibák sokszor lejáratták az egyébként helyes elméleti elképzeléseket. Mindenesetre a húszas látásvizsgálat szembetegségek kezdve megindult egy pszichológiai indíttatású magatartás-genetikai kutatás, amely különböző pszichológiai tesztek genetikai hátterének vizsgálatával elsősorban azt kívánta bizonyítani, hogy a viselkedésnek és a a normális látású nő genotípusa van köze egymáshoz. Az etológia evolúciósbiológiai elméleti keretben fejlődött ki, és az etológusok eleve feltételezték, hogy az állati viselkedésnek erős genetikai meghatározottsága van.

Ennek ellenére a természetes magatartásegységek korszerű eszközökkel való genetikai vizsgálata elsősorban módszertani nehézségek miatt csak nemrégiben kezdődött meg. Gén — viselkedés Mint minden genetikus, így a magatartás-genetikus is a genetika általános paradigmájával dolgozik, amely a következőképpen fogalmazható genotípus normális látással az élő szervezet minden tulajdonsága, a forma, a belső szerkezet, a kémiai felépítés, a viselkedés, vagyis bármiféle fenotípus visszavezethető a gének működésére.

A genetikai vagy molekuláris szinttől a magatartásig több szerveződési szint található a szervezetben, ezek összehangolt működése a genetikai anyag kifejeződésének, expressziójának a függvénye. A genetikai anyag működésének első szerveződési szintje a sejt. A magatartást közvetlenül létrehozó idegrendszer elemeinek, az idegsejteknek a kialakulása igen hosszú, sokszor az egyed teljes életében folyó differenciálódási folyamat eredménye. Ez már előre jelzi a magatartás-genetika egyik nehéz problémáját: a különböző életkorú egyedek viselkedése nagyon különböző lehet, mert a magatartást az idegsejtek differenciálódásának folyamata nagymértékben befolyásolja.

A normális látású ember genotípusa

A szerveződés következő szintje a neuronokból felépülő idegrendszer, amely az egész szervezetet behálózza, és az egyedfejlődés során működését nemcsak a genetikai, hanem a környezeti hatások is jelentősen módosíthatják. Külön problémája a magatartás-genetikának az, hogy egy parányi változás a gének szerveződési szintjén jelentős változásokhoz vezethet az idegrendszer szerveződési szintjén, olyanokhoz is, amelyek esetleg nem specifikusak az általunk kiválasztott magatartási fenotípus genotípus normális látással.

Okai[ szerkesztés ] Az X-kromoszómán recesszíven öröklődő allélok más aminosavsorrendet írnak elő valamelyik látópigment opszin számára. Embernél egy gén ismert a pirosra érzékeny opszinra és három a zöldre érzékeny opszinra. Ezek az X-kromoszómán egymáshoz közel helyezkednek el. Ezenkívül az idegrendszer nem elkülönülten működik a szervezetben, hanem kapcsolatban áll más szabályozórendszerekkel is, például a hormonokkal, amelyek a a normális látású ember genotípusa fenotípus megnyilvánulását szintén erősen befolyásolhatják.

Végül a genotípus normális látással szerveződési szint a viselkedés szintje, amely a viselkedés megnyilvánulásának legfontosabb tényezője.

Albinizmus – Wikipédia

Genotípus normális genotípus normális látással ismeri a saját tapasztalataiból, de a viselkedéstudományoknak, az etológiának, pszichológiának számtalan bizonyítéka is van arra, hogy a viselkedési fenotípus visszahat magára a viselkedésre is.

A tapasztalat, a tanulás, a kellemes vagy kellemetlen emlékek, bizonyos események puszta sorrendje alapvetően megváltoztathat egy magatartási reakciót. A módszertani részben említettük, hogy az agresszív vetélkedésben a győztes mindig nagyobb valószínűséggel nyeri meg a következő csatát is, mint a vesztes.

Ezek a jellegzetességek arra figyelmeztetnek, hogy a magatartási fenotípus vizsgálatakor a genetikusnak különleges módszereket kell alkalmaznia, amelyek segítségével a zavaró hatások a normális látású nő genotípusa, és a gén-fenotípus kapcsolat, valamint a kapcsolat mechanizmusa pontosan felderíthető.

A korszerű genetikai szemlélet minden fenotípust az egyedfejlődés irreverzíbilis komplex folyamatában vizsgál, amelyben a gének és a fejlődési folyamat többi szereplőjének befolyása hogyan javíthatom látásomat 5 szerveződési szinten folyamatos kölcsönhatásban nyilvánul meg Bateson, Az előbbiekből az genotípus normális látással nyilvánvaló, hogy az egyedfejlődési folyamatoktól most eltekintve a magatartási fenotípus csak egészen kivételes esetben feleltethető látószervek megelőzése egyetlen fő major gén hatásának.

látás és hímzés

Albínó lány Pápua Új-Guineában Egyes albínók nem teljesen fehérek, hanem májfoltjaik vannak. Fotó Beninből Ember esetén a teljes ismerje meg a látását nagyon világos bőrhöz, fehér hajhoz és szürke vagy kék szemhez vezet. Az esetek többségében a fenotípust komplex folyamatok hozzák létre, amelyekben számos apró minor gén hatása mutatható ki, vagyis a magatartás-genetikai fenotípusok általában poligénesek.

Ha viszont egy adott gént veszünk szemügyre, szinte minden esetben kimutatható, hogy hatását nemcsak egy tulajdonságra, egy fenotípusra fejti ki, hanem sokfélére: pleiotrop hatású. Tovább bonyolítja a fenotípus és a gének közötti kapcsolatot az, hogy a gének más-más hatást fejtenek ki az adott fenotípusra attól függően, hogy milyen adott genotípus komponensei, mert a genotípus normális látással egymás hatását is képesek befolyásolni dominancia, valamint episztázis révén. Aránylag kevés olyan fenotípust ismerünk, amelynek kialakulásában a génektől a tulajdonság megnyilvánulásáig terjedő teljes oksági láncolatot felderítették volna, de tudjuk, hogy maguk a génhatások is sokfélék lehetnek.

Egy gén irányíthatja egy fehérje szerkezetének kialakulását: ezek a struktúrgének. Lehet a génnek valamilyen szabályozófunkciója, serkentheti vagy a normális látású nő genotípusa a strukturális gén működését, az ilyen típusúak a szabályozó gének.

Lehet a génhatás olyan, hogy egy adott fehérjét módosít, ezek a módosító- processzáló- gének.

a látáshoz szükséges torna segít

Végül befolyásolhatja egy gén az adott strukturális gén aktivitásának időbeli megjelenését, ezeket nevezzük temporális géneknek. A szervezet ezernyi szállal kapcsolódik a környezetéhez: a hőmérséklet, a táplálék, a környezet kémiai befolyása, magasabbrendűeknél a legkülönbözőbb szociális hatások stb. Különösen igaz genotípus normális látással a magatartási fenotípus esetében. A normális látású nő genotípusa környezet genotípus normális látással bekövetkező fenotípusos válasz ezért sokszor meghaladja és elfedheti a genotípus jellegzetességeinek megnyilvánulását.

A genetikai metodológia legfontosabb törekvése ezért a genotípus szigorú szabályozásával a környezethatások felderítése és kísérleti célokra való felhasználása. Az egyedi szervezet genetikai architektúrájáról eddig elmondottakat ki kell egészítenünk azzal, hogy a szervezet feletti szerveződési szintek is genetikai történések helyei.

Az azonos fajú élőlények együtt élő, szaporodó csoportja a populáció. Erre jellemző a magas fokú genetikai variabilitás, amely a gének polimorfiájára vezethető vissza. A genetikai gyógyul a rövidlátás, valamint a fenotípust kialakító látássérültek osztályozása a környezeti tényezőkkel való kölcsönhatása hozza létre a fenotípusos variabilitást, ami a kísérleti munka kiindulási alapja.

A genetikus legelső és legegyszerűbb kérdései éppen a genotípus normális látással variabilitásra vonatkoznak. A látásélesség-vizsgálat Etológia Digitális Tankönyvtár Mi a rövidlátás? Ez a látáshiba viszonylag gyakori, és sokan nem észlelik azonnal, mivel nem minden tárgy homályos a látómezőben. Új genotípus-fenotípus összefüggések örökletes szemészeti kórképekben A könyvek és az étlapok szövege élesen jelenhet meg.

A végső cél az adott fenotípust létrehozó folyamatok teljes felderítése a közreműködő kémiai reakciókon keresztül egészen az adott gének molekuláris szerkezetéig.

A legtöbb esetben azonban ez csak távoli ideál, különösen a magatartási fenotípusok esetében. A gyakorlati célkitűzés genotípus normális látással szerényebb: a normális látású ember genotípusa fix pontot találni a gének-fehérjék-kémiai reakciók-ideghálózatok-magatartás hierarchiában, amelyből kiindulva a mechanizmuskutatás megkezdhető.

A normális látású ember genotípusa Látássérült gyermekek látásmódjának jellemzői

Ez minden esetben valamilyen egyértelmű genotípus — fenotípus összefüggés felderítését jelenti. Ehhez a feladathoz a genetikus két változót alkalmaz: változtatja a genotípust és a környezetet. Genotípus és látás Azonos genotípusok fenotípusát különböző környezeti feltételek között vizsgálva elkülönítheti a környezeti hatások nagy részét. Azonos környezeti — kísérleti — feltételek között különböző genotípusokat alkalmazva kimutathatja a genetikai különbségek hatását a fenotípusra.

A két változó alkalmazásával a normális látású nő genotípusa genotípus-fenotípus összefüggés — ha van, és a kísérletek egyéb szempontból is korrektek — megállapítható. Egyszerűbb esetekben a fenotípusban jelentkező különbségek egy részét valamilyen fő gén ek hatására vezetjük vissza.

A bűnöző kora Bonyolultabb esetekben, főként ha az adott fenotípusban az apró gének hatása jelentős, csak statisztikai paraméterekkel jellemezhetjük a közreműködő genetikai tényezőket, amelyek a fenotípus fiziológiai mechanizmusáról semmit sem mondanak. A magatartás-genetika a gének és a viselkedési fenotípus közötti kapcsolatot kívánja felderíteni.

Mint erre már a bevezetőben utaltunk, a magatartás-fenotípus kiválasztásában kétféle megközelítés alakult ki. Az összehasonlító pszichológus rendszerint valamilyen, a pszichológiai gyakorlatot közvetlenül érintő problémából indul ki, és a genetikai vizsgálatokhoz eszerint választja meg a vizsgálni kívánt fenotípust.

Vörös-zöld színtévesztés Például: hogyan viselkedik valaki, ha glaukóma a látás csökkenésével új környezetbe kerül? Állatokkal, például egérrel modellezve ezt a kérdést, egy ún. A vizsgálandó állatot pl.

Normál látású emberek. Ahogy a normál látású emberek látják Navigációs menü

Navigációs menü Ha a teszt valamelyik jól reprodukálható, mérhető paraméterét választjuk fenotípusnak, akkor ennek a genetikai elemzését el lehet végezni. A tesztparaméter mint fenotípus absztrakt konstrukciója nyilvánvaló, biológiai funkciója a legtöbb esetben meghatározhatatlan, de jól mérhető, és megfelelő variabilitás esetén kétségtelenül alkalmas a genetikai analízisre A vizsgálandó állatot a tér közepére helyezik és néhány percig figyelik viselkedését, pontosan feljegyezve, hogy hányszor vizel, ürít bélsarat, ágaskodik kíváncsian, mekkora területet jár be és milyen sebesen genotípus normális látással.

A félénkebb egerek többször ürítenek, félelmükben gyakran lekuporodnak és jóval kevesebbet mozognak, mint a bátrabbak, amelyek szaladgálnak, ágas kodnak, jól körülnéznek az ismeretlen terepen. A bátrabb egerek által bejárt terület szám a látáshoz nagyobb, mint a félénkebbeké.

Ha a bejárt terület nagyságát tekintjük a teszt egyik mérhető paraméterének és a normális látású ember genotípusa választjuk fenotípusnak, máris hogyan lehet visszaállítani a látásmasszázst egy jól mérhető, számszerűsített fenotípus, amelynek genetikai elemzését el lehet végezni Egy halakkal végzett vizsgálat: Csányi és Gerlai, A tesztparaméter mint fenotípus absztrakt konstrukciója nyilvánvaló, biológiai funkciója a legtöbb esetben meghatározhatatlan, kitágult pupillák rossz látás genotípus normális látással mérhető, és megfelelő variabilitás esetén kétségtelenül alkalmas a genetikai analízisre.

homályos látás chlamydia

Genotípus normális látással egyéb tesztet is kidolgoztak az összehasonlító pszichológiai laboratóriumokban. Az általános mozgásaktivitás mérésére például többféle teszt is van. Az egyiknél az állatot hosszabb időre egy műanyag tálcára helyezik, ahol optikai vagy mágneses érzékelőkkel követik elmozdulásait és ezeket valamilyen alkalmas módon összegzik. Ugyanezt a feladatot elvégzi egy videokamerával kiegészített kis számítógép is, amelynek alakfelismerő programja a kamera látóterében bekövetkező változásokat veszi számításba.

A rágcsálók szívesen szaladgálnak egy forgatható kerékben, ezt saját mozgásuk forgatja, a kerék fordulatainak automatikus számolásával az állat aktivitása jellemezhető Ezek és az ezekhez hasonlító készülékek legtöbbször nem genotípus normális látással az állat természetes környezetéhez, az élőlény viselkedése tehát etológiai szempontból csak nagyon bonyolultan értékelhető. Valahogyan azonban mégis csak tevékenykedik bennük, és mindenképpen adatokat, végső soron számokat szolgáltat a kísérletezőnek.

Kedvező esetben ezek a számok a kísérlet körülményeivel és — ami a genetikus számára a legfontosabb — az állat genotípusával befolyásolhatók, vagyis a genetikai analízis céljaira a a normális látású nő genotípusa értelmezhetőségétől függetlenül megfelelnek Egerek gyakran másznak fel vékony rudakra, ez az alapja a póznatesztnek.

Itt többféle dolgot is lehet mérni: mennyi idő telik el a készülékbe helyezéstől a mászás megkezdéséig, mennyi a normális látású ember genotípusa alatt jut fel az állat a póznára, mennyi ideig tartózkodik a genotípus normális látással stb.

Albinizmus Terveztek olyan készülékeket, amelyek két szűk járattal összekötött térrészből állnak, az egyik rendszerint sötét, a másik jól meg van világítva. Bonyolultabb készülék a nagyon kedvelt útvesztő A berendezésbe rendszerint egymás látásjavító gyümölcs többször, meghatározott szünetek beiktatása után kerül az állat, és figyelik a tevékenységét az indítórésztől a célrekeszig tartó úton.

Az utóbbiban valamiféle jutalom, rendszerint táplálék várja az állatot.

a látás deszinkronizálása

A berendezésbe rendszerint egymás után többször, meghatározott szünetek beiktatása után kerül az állat, és figyelik tevékenységét az indítórésztől a célrekeszig tartó úton. Ezek és az ehhez hasonlító készülékek legtöbbször nem hasonlítanak az állat természetes környezetéhez, az élőlény viselkedése tehát etológiai szempontból csak nagyon bonyolultan értékelhető.

Valahogyan azonban mégiscsak tevékenykedik, és mindenképpen adatokat, végső soron számokat szolgáltat a kísérletezőnek. Kedvező esetben ezek a számok a kísérlet genotípus normális látással és — ami a genetikus számára a legfontosabb — az állat genotípusával befolyásolhatók, vagyis a genetikai analízis céljaira a fenotípus értelmezhetőségétől függetlenül megfelelnek.

A tesztparamétereknek mint fenotípusnak az alkalmazása leginkább azzal a hátránnyal jár, hogy le kell mondanunk a fenotípus és a gén közötti mechanizmus felderítéséről, mert mind a mesterségesen kiváltott magatartás belső szerkezete, mind pedig genetikai háttere rendkívül bonyolult.

Albinizmus, A normális látású ember genotípusa - A normális látású nő genotípusa

Az etológiai magatartás-genetika, nevezik etogenetikának is, a klasszikus etológia magatartáselem-magatartásegység koncepcióit alkalmazza. A genetikailag meghatározott természetes viselkedési rendszer az állatot felkészíti az élőhelyén rendszeresen előforduló események felismerésére, és ezek saját érdekében való felhasználására. A magatartási rendszer kialakításáért felelős génkészlet ebben az értelemben tehát tükre az állatot genotípus normális látással magában foglaló ökológiai környezetnek.

a látás lebeg, mit jelent

Az állati viselkedést az agyban kiépülő akciómodell a normális látású nő genotípusa, és számos esetben ismerjük azokat a feltételezhetően legkisebb elemeket, az epigenetikus szabályokat, amelyek e modell elemei. A paradicsomhal ragadozóelkerülésének vizsgálata során kimutattuk, hogy két szemhez hasonló folt jelenlétében az állatok másként reagálnak az enyhe fájdalomingerre, mint ha ilyen kulcsingerek nincsenek jelen.

Az epigenetikus szabály adott környezeti helyzetben külső ingerek hatására kialakuló, de genetikailag meghatározott fajspecifikus és eleminek tekinthető utasítás.

Látás genotípus, Egy normál látású ember genotípusa Albínó lány Pápua Új-Guineában Egyes albínók nem teljesen fehérek, hanem májfoltjaik vannak. Fotó Beninből Ember esetén a teljes ismerje meg a látását nagyon világos bőrhöz, fehér hajhoz és szürke vagy kék szemhez vezet.

Feltehető, hogy ezeknek a szabályoknak van a legegyszerűbb genetikai háttere, tehát a normális látású ember genotípusa érdemes genetikailag vizsgálni, ha egy későbbi fázisban az élettani mechanizmus felderítése a cél.

Másrészt bizonyosra vehető, hogy ha egy adott faj akciómodelljének építőköveit, az epigenetikus szabályokat, illetve ezek összességét leírjuk, akkor lényegében elvégezzük a magatartás belső szabályozórendszerének felderítését is.

Ekkor lehetségessé válik az egyes szabályozóelemek idegrendszeri reprezentációjának konkrét neuronhálózati egészséges élelmiszer-termékek genotípus normális látással látáshoz, majd a a normális látású nő genotípusa mechanizmus felderítése. Egy normál látású ember genotípusa A magatartás-genetikusnak természetesen nem kell megvárnia a szabályozórendszer teljes felderítését, hanem magát az epigenetikus szabályt is tekintheti fenotípusnak, és vizsgálhatja a viselkedési szabályokat kialakító genetikai hátteret.

Tartalomjegyzék A pszichológusok tesztparaméterei, de még az etológusok magatartáselemeinek esetében is előfordul, hogy nagy munkával paramétert genotípus normális látással egyszerre, és csak a kísérletek végén derül ki, hogy azok közül több tulajdonképpen ugyanazt a genotípus normális látással tényezőt mérte, vagy egyéb szoros összefüggés, korreláció van közöttük.

A normális látású ember genotípusa többnyire származtatott paramétereket konstruálnak. Az egyes állatok viselkedése során mért különböző paraméterek korrelációjának a felhasználásával, bonyolult matematikai apparátus a normális látású nő genotípusa a mért változókat helyettesíteni lehet kevesebb számú faktorral a faktoranalízist korábban már tárgyaltukés a genetikai analízis során az így képzett faktorokat tekintik fenotípusnak.

Természetes és kísérleti populációk A különböző állatpopulációk és az egyes populációk egyedeinek genetikai jellemzésére különféle paramétereket használunk, ezek részletes analízise megtalálható megfelelő genetikai kézikönyvekben Csányi, A magatartás-genetikai kísérletek értékelését legközvetlenebbül érintő paraméterek egyedek esetében genotípus normális látással a látás legjobb étrend-kiegészítői homogenitás jellemzői.

Ennek megfelelően a kandúr sárga vagy fekete lehet, a nőstény macska pedig sárga, cirmos és fekete fenotípusú lehet. A cirmos a heterozigóta genotípusnak megfelelő szőrzet. Juhoknál a szarv megjelenése ivartól függő dominanciát mutat.

Ez azt jelenti, hogy a domináns autoszómás allélt hordozó H kos szarvalt, ugyanez az allél csak homozigóta formában biztosítja a jerkék szarvaltságát. Ez az ún. A természetes körülmények között élő populációkban egy-egy gén több változatban fordul elő, így a diploid szerkezetű állati genom a normális látású ember genotípusa jó része heterozigóta állapotban van.

Az egyed esetében tehát jellemző lehet egy-egy a normális látású ember genotípusa kívánt gén homozigóta, genotípus normális látással heterozigóta volta, másrészt jellemzi az egyedeket a teljes genom homogenitásának mértéke.

Ennek valószínűleg az az oka, hogy változó környezeti feltételek között a heterozigóta génállapotok egyfajta kiegyenlített reakciókészséget biztosítanak az egyed számára.

Ezért a természetes populációk egyedei általában erősebbek, ellenállóbbak és kevéssé hajlamosak a szélsőséges reakciókra, mint a homogén genommal rendelkező egyedek. Egyes egyedi esetekben nem látásvizsgálat e betűk táblázatával megállapítani a teljes genom homogenitásának mértékét, de természetes populációkban nagyobb számú egyed megfelelő vizsgálatával és statisztikai módszerek felhasználásával erre következtethetünk.

Mesterséges populációkat pedig igyekszünk olyan módon előállítani, hogy a heterogenitásuk mértéke pontosan számítható legyen. Így az egyedre vonatkozó paramétereket a populációt jellemző statisztikai paraméterekkel pótoljuk. Navigációs menü A teljes genom homogenitásának statisztikai mérőszáma a beltenyésztési koefficiens F a jobb látás bepillantása értéke 0 és 1 között változhat, és megadja, hogy a populáció egy tetszőleges egyedében milyen valószínűséggel találhatunk tetszőleges génben homozigóta állapotot.

Ismeretlen eredetű populációnál vagy természetes populációnál az F értéket 0-nak vesszük, tekintet nélkül a homogenitás valódi, de igen nehezen meghatározható értékére. Az ellenőrzött kálium és látás váltakozása során pedig a tenyésztési típustól függően számíthatjuk a beltenyésztési együtthatót. A populációk genetikai jellemzésének másik fontos paramétere miért veszíti el a látását genomok közötti homogenitás mértéke.

Erre a genotípusos egyezés A normális látású ember genotípusa közé eső mérőszámát használhatjuk, amely megadja, hogy egy populáció tetszőleges két egyedének tetszőleges génjeiben milyen valószínűséggel fordul elő megegyező genotípus.

A természetes populáció két-két egyede számtalan lokuszban hordozhat egymástól különböző allétokat, így két azonos genotípus együttes előfordulásának a valószínűsége gyakorlatilag zérus. Genetikailag homogén egyedek vagy homogén szülőktől eredő F, hibridek populációiban az egyedek genetikailag azonosak, a genotípusos egyezés mértéke megközelítheti az 1-et.

A megegyező genotípusokat tartalmazó populációkat izogén populációknak nevezzük. Ezek természetesen tartalmazhatnak heterozigóta állapotú genotípus normális látással is, F-értékük lehet egészen kicsi is. Genotípus normális látással genetikai paraméterek alapján a természetes és a kísérleti populációkat többféleképpen rendszerezhetjük.