A látás és a gondolkodás kapcsolata, 3. fejezet: Az emberi megismerés alapjelenségei
Tartalom
A látás kapcsolata a gondolkodással
Érzékelés és észlelés, mint megismerő folyamatok Az érzékelés és az észlelés közötti különbséget a megszerzett információhoz kapcsolódó ismeret szintje jelzi: az érzékelés során egyszerű ingereket tapasztalhatunk meg, még az észlelés az idegrendszer magasabb szintjeihez kapcsolódik.
Az érzékleti modalitások közé tartozik a látás, a hallás, a szaglás, az ízelés és a tapintás. Ugyanakkor az érzékelési módokhoz kapcsolódik a helyzetérzékelés, mint a mozgás statikussága vagy dinamikussága.
Az észlelés során a már tapasztalt érzékletekhez jelentést kapcsolunk, mint a tárgyak észlelése pl. Az észlelés a látás és a gondolkodás kapcsolata közé tartozik az alaklátás, a hallási észlelés, látási észlelés, az időészlelés, a téri tájékozódás, a téri orientáció.
Az érzékelés és az észlelés fejlesztése segíti a tanulók tanulásra való felkészülését, a tanulási folyamat sikerességét. Ezen megismerő folyamatok fejlődését támogatja a gyermek aktivitása, mely során az észlelés fokozatosan kezd függetlenedni a cselekvéstől.
Hat éves korra a látás veszi át a vezető szerepet, és 7 éves korra az akkomodáció és a különbségérzékenység válik intenzívvé. Az elemző látás, a strukturált egész észlelése veszi át egyre inkább a tagolatlan, diffúz látásmód helyét.
- A látás: érzékelés és gondolkodás A látás mint érzékelés Az észlelés az érző idegrostok révén, az idegpályákon közvetített érzékletek agyi feldolgozása.
- A hallás és a látás kapcsolata - Victofon Hírek - Victofon
- A látás korrekciója gyakorlatokkal
Kisiskoláskorban a gyermek képessé válik a tér dimenziói, a térirányok megkülönböztetésére. Ennek az az előfeltétele, hogy kialakuljon a saját testről egy perceptuális séma. Állandósul a nagyság, az alak és a szín észlelése.
Az alaklátás az összetartozó egészek egységes egészként való felfogása.
Az óvodáskorban még a szinkretizmus dominál, a éves gyermek nem képes a részletek felismerésére, elemzésére, a éves gyermek felfogása analitikus, felismer bizonyos részleteket izoláltan, az egésszel való összefüggésük nélkül.
Ez a strukturált egésznek a felfogása, az amint a látás mínusz 7 a részleteivel együtt történő észlelése. Az egész és a rész összefüggéseinek helyes felismerése, az írás-olvasás tanulás alapfeltétele, ezért is fontos erre nagy figyelmet fordítani.
Hogyan lépj ki a gondolkozásból a tudatosságba ?
Óvodás korban a formaészlelésben forma, méret, felület, nagyság csak egy kritérium, dimenzió mentén két elem összehasonlítása jellemzi a gyermeket. Az életkori fejlődése során egyre pontosabb lesz a felismerés és a megkülönböztetés. Kisiskolás korra a gyermek képes elrendezni több tárgyat nagyság, szín és forma szerint.
- Az agy kapcsolat a látással, A látás kapcsolata a gondolkodással
- A látás kapcsolata a gondolkodással, A hallás és a látás kapcsolata
- A vizualitás jelentősége A látás hatása a gondolkodásra
- Vizualizáció a tudománykommunikációban | Digitális Tankönyvtár
- Jó látás dátumok
- Fia látással
- Mi a rövidlátás és annak kezelése
Óvodás kor kezdetén a gyermek a színeket képes felismerni, de nem tudja biztosan megnevezni, ezt tanulnia kell. Az életkorral fokozatosan növekszik a színek differenciáltabb megkülönböztetése.
A hallás és a látás kapcsolata
A test-séma fejlettségének függvénye a térészlelés kialakulása, a térirányok leképezése. A test-séma a szervezet és a környezet, valamint a szervezet és a részei között fennálló térbeli relációk ismerete, ezeknek az információknak egy funkcionális egységbe, perceptuális sémába való rendeződése.
Érzékelés és észlelés, mint megismerő folyamatok E helyt csupán emlékeztetőül utalunk rájuk.
Óvodáskorban a gyermekek a valódi térirányok szerinti tájékozódásra még nem képesek, a valódi térirányok szerinti tájékozódás első lépése a domináns kéz felismerése, majd a jobb és a bal kéz segítségével a szimmetrikus testrészek megkülönböztetése. Kisiskolás kor kezdetére fontos a térészlelés minőségének fejlettsége, az olvasás, és az írás szempontjából is. Az óvodás gyermekek az emlékeikről még jelen időben beszélnek, először a ma fogalmát ismerik meg.
A fogalmi gondolkodás megjelenésével lesznek képesek a múlt, a jelen és a jövő megkülönböztetésére. Kisiskolás korban kialakul az időfogalom, amikor már konkrét műveleti szinten való gondolkodásra képesek a gyermekek, és fokozatosan az absztrakt időfogalom.
A hallási küszöb jelentősen csökkenése a hallási észlelés fejlődését segíti és az idő észlelése konkrétabbá válik, annak megítélése közelít a valósághoz, egyre fontosabb az időbeosztás számukra.
