1000 százalékos látás

Lehetséges a látás visszaadása?

A látás hónapjához: világprogram - szemünk védelmében

Roska Botond volt az első magyar, aki el nyerte. De melyek a vakság legfőbb okai, hogyan lehet azokat kezelni, és miben hozott újdonságot a sokat emlegetett kutatás? A vakságnak számos oka lehet, 1000 százalékos látás állapot és betegség miatt is kialakulhat.

Túl azon, hogy nem önálló kórkép, a látás 75 hogyan kell kezelni mást jelent a köznyelvben, és mást a tudományos definíció szerint: utóbbi esetben csak akkor beszélünk vakságról, ha a beteg fényt sem érzékel.

A fényérzékelés részleges vakságnál sokszor megmarad, és olyan érintettek is vannak, akik a fény érkezési irányát is meg tudják mondani. Megint más a WHO definíciója, amely szerint vakságnak azt az állapotot nevezzük, amikor a látásélesség a jobban látó szemen nem haladja meg az öt százalékot, illetve a látótér nem nagyobb, mint 20 fokos.

Lehetséges a látás visszaadása?

Pedagógiai értelemben akkor beszélünk vakságról, ha a látásvesztés 90— százalékos, tehát a látásmaradvány legfeljebb tíz százalékos. Látszik tehát, hogy a 1000 százalékos látás már 1000 százalékos látás definíciója is sokféle lehet.

• Fókuszban a szemed fénye - A látás világnapja Szerző: diamondagency.
• Szem és látás: amit minden motorosnak tudnia kell Szem és látás: amit minden motorosnak tudnia kell Felvilágosítás megosztás megosztás megosztás
• Emberi látásképzés

Pontos adatok a probléma előfordulásáról nem is állnak rendelkezésre, de a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikájának három évvel ezelőtti országos, reprezentatív felméréséből kiderült, hogy Magyarországon több mint 30 ezer vak ember él.

Évente mintegy hatezren vakulnak meg, pedig az esetek nyolcvan százalékában ez elkerülhető lehetne. Az egyik legfőbb vaksági ok az időskor, a hazai esetek csaknem negyedét ez adja.

Fókuszban a szemed fénye - A látás világnapja

Az érintetteknél megfigyelhető családi halmozódás genetikai háttérre utal, de a folyamatot elindító okok a makula degeneráció egyik típusánál sem ismertek.

A probléma kialakulásához hozzájárulhatnak olyan életmódbeli tényezők is, mint a dohányzás, az állandó napfényen való munka, illetve a vitaminszegény étrend. A súlyos látásromlás és vakság másik fő oka a cukorbetegség szövődményeként kialakuló szembetegség, a diabéteszes retinopátia.

Ennek kiváltó oka az, hogy a cukorbetegség miatt sérülnek a kiserek, kapillárisok érfalai, azok elvékonyodnak, áteresztővé válnak vagy elzáródnak. Emellett új erek is keletkeznek, amelyek gátolják a retina működését.

Gyanús, ha túl szép, nagy szeme van a babának

Ilyen következményekkel akkor kell számolni, ha a diabéteszt nem kezelik megfelelően, nem szabályozzák kellőképpen. Az ezzel kapcsolatos számok beszédesek: itthon mintegy ezer cukorbetegről tudnak, közülük pedig több mint 32 ezer a vak vagy súlyosan látássérült Ráadásul számuk folyamatosan nő, évente megközelítőleg ezer ember veszíti el látását a diabétesz miatt.

Nem szabad megfeledkezni a főleg a fiatalabb korosztályt sújtó miópiáról, azaz rövidlátóságról sem, amelynek van extrém súlyos, szövődményekkel társuló formája. A vakságot okozó rangsorban ez is előkelő helyen szerepel. A lehetséges okok közül ki kell még emelni a nem kezelt glaukómát, azaz zöldhályog-betegséget, a szürke hályogot, valamint az egyéb látóhártya-betegségeket.

Viszonylag ritkán, de állhat a háttérben a látóideg gyulladása, sorvadása vagy érelzáródás, illetve tumor is. Utóbbi önmagában is okozhat vakságot, ha olyan az elhelyezkedése, hogy nyomja a látóideget.

Szem és látás: amit minden motorosnak tudnia kell

Értelemszerűen balesetek, sérülések, daganat eltávolítása miatt végzett szemműtétek is okozhatnak vakságot. Lehet a vakság veleszületett betegség lassan kialakuló következménye is. Előbbiekből is látszik, hogy nemcsak a vakság definíciója bonyolult, hanem sokrétűek a mögötte álló okok, azok megelőzési lehetőségei és kezelhetősége is.

Például diabétesznél megfelelő prevencióval 95 százalékban elkerülhető lenne a látásromlás vagy vakság, viszont a felmérések szerint a cukorbetegek majdnem egyharmada nem jár rendszeres szűrésre, így a probléma nem is derül ki időben. Pedig a retinopátia kezelése megoldható: elsődleges eszköze a lézer, amellyel elpusztítják az újonnan képződött ereket, illetve elzárják a folyadékot áteresztő kóros kapillárisokat.

Artériás trombózis: ez a 11 tünet bajt jelez - Ez a program egy rossz tendencia megváltoztatását célozza.

Az időben elvégzett beavatkozás kivédheti a jelentős látásromlást. Ugyanez a helyzet a szürke hályoggal, amely napjainkban rendszerint nem vezet vaksághoz, hiszen műtéttel korrigálható. Ha a vakságot az okozza, hogy a látóideget valami, például daganat nyomja, akkor a látás a daganat eltávolítása után javulhat.

Hasonló a helyzet akkor, ha a látóideg-gyulladást valamilyen endokrinológiai betegség, például pajzsmirigygyulladás okozza: ilyenkor a látás az alapbetegség gyógyulása után javulhat.

Vannak viszont olyan okok, amelyeknél a vakság az orvosok jelenlegi eszköztárával nem uralható. Ilyen esetekben jelenthet sokat Roska Botond magyar származású kutató felfedezése, akinek eredményeit idén Louis Jeantet orvosi díjjal is elismerték Dr.

Roska Botond díjjal jutalmazott terápiájával bizonyos fajta vakságoknál — amikor a zavar a képfelvétel folyamatában lép fel — vissza lehet majd hozni valamilyen szintű látást.

Gyanús, ha túl szép, nagy szeme van a babának

Ezek azok a helyzetek, amelyeknél a retina fényérzékelő sejtjei vagy elhalnak, vagy megszűnik a képességük arra, hogy képeket vegyenek fel. A nagy eredmény tulajdonképpen az, hogy a bázeli kutatócsoport génterápiával újra fényérzékennyé tudta tenni ezeket a sejteket.

Mivel azonban ezek a gének bármilyen sejtet fényérzékennyé képesek tenni, és a retinában százféle sejt van, a fő előrelépés az volt, hogy csak azokat tették újra fényérzékennyé, amelyek a látás kialakulását biztosíthatják. Miért nehéz a szem működésének vizsgálata? A kutató szerint egyrészt azértmert az állatok nem tudják elmondani, mi történik a látásukkal, amikor a laboratóriumban hozzápiszkálnak a retinájukhoz, másrészt mert az emlősök közül csak a főemlősök rendelkeznek az emberi látásmechanizmus egyik kulcselemével, az éleslátásért felelős, sárgafolton található látógödörrel.

Emiatt klasszikus állatkísérletekben, például rágcsálók segítségével a látógödör nem is vizsgálható.